BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Mit ne tegyünk állásinterjú alatt?

A Society for Human Resource Management 500 fő bevonásával készített felmérése szerint a HR vezetők 40 százaléka megbocsáthatatlannak tartja, ha az állásinterjú közben megcsörren a jelentkező telefonja. Szintén "öngyilkos" lépés, ha a pályázó idő előtt kérdez a juttatásokról vagy a szabadságolásról. A Világgazdaság Online összegyűjtötte a legjellemzőbb hibákat, amelyeket az álláskeresők az interjúk során elkövetnek.

A Society for Human Resource Management ötszáz HR szakértő bevonásával vizsgálta meg, melyek azok a hibák, amelyek jelentősen leronthatják vagy lenullázhatják az álláskeresők esélyeit egy-egy interjú során. Természetes, hogy a jelölteknek a résztvevők szerint teljesen felkészülten kell érkezniük az interjúra. Viszont hiába treníroznak az alkalomra, ha a beszélgetés közben megcsörren a telefonjuk, mivel a megkérdezettek 40 százaléka szerint ezzel el is veszítették esélyüket az állásra. A késés szintén megbocsáthatatlan, de az is búcsúzhat a remélt állástól, aki a volt munkáltatóját szidja.

A The Wall Street Journal szerint akadnak olyan problémák is, amelyek meglepőnek tűnnek, ilyen például az, ha a jelentkező túl családias hangot üt meg az interjúztatóval. Viszont ez a hiba csak a felmérés résztvevőinek 20 százaléka szerint végzetes. Nem úgy, mint az önéletrajzban felejtett helyesírási hiba, ami a HR szakértők 58 százaléka szerint megbocsáthatatlan. Ennél is szigorúbb elbírálás alá esik a provokatív öltözet (67 százaléka nem ad esélyt a jelöltnek ebben az esetben).

A bér és szabadságolás kérdése a legérzékenyebb pont. A HR szakértők szerint a jelentkezők sokszor túl gyorsan hozakodnak elő ezzel a témával, ahelyett, hogy megvárnák az interjút követő beszélgetést. Ez sem biztos, hogy tökéletes taktika, mivel a fejvadászok 38 százaléka úgy véli, a jelöltnek egyáltalán nem kell a fizetésről beszélnie, hacsak az interjúztató nem kéri erre. Az olyan klisék, mint „ez álmaim állása” visszatetszést keltenek a fejvadászokban, akik szerint a jelentkezőnek nem szavakkal, hanem tettekkel igazolnia, hogy az átlagtól eltérően gondolkozik. Az interjúra a többség szerint nem célszerű üres kézzel érkezni – a tollat, jegyzetfüzetet vagy az önéletrajzot végig érdemes kézben tartani, ez segít a koncentrációban.

A Fortune magazin az Ol Partners HR menedzsereit kérdezte meg a témában. Szerintük a legsúlyosabb hibák közé tartozik, ha a jelentkező nem megfelelő információkkal rendelkezik a cégről, ezért a jelentkezőknek az interjú előtt érdemes alaposan tájékozódniuk a vállalatról. Nem járnak jól azok a jelentkezők, akik mindenkinek meg akarnak felelni: csak a megjelölt kvalifikációk legalább 75 százalékával rendelkezők indulnak eséllyel. A lap által megkérdezett szakértők szerint sokan nem állnak készen nehéz kérdések megválaszolására, ezért nem árt felkészülni a beszélgetésre: begyakorolni egy 90 másodperces beszédet a karrierről és átgondolni a várható kérdéseket. De a legnagyobb hiba az Ol Partners szerint az, ha a jelentkező nem kéri, hogy övé lehessen az állás. Mint mondják, megéri az interjú végén felsorolni, milyen tudást hozhat a céghez az álláskereső és lehetőséget kérni arra, hogy ezt bizonyíthassa is.

Nem szabad a beszélgetés 60 százalékánál többet magához ragadnia az álláskeresőnek – véli Carl Wellenstein karrier stratéga. A Business Weekben megjelenő cikkében a szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelentkezőnek nem célszerű azt állítania, hogy nincsenek hibái. Ehelyett jobb egy hibával kapcsolatos történetet mondani az interjúztatónak. Végzetes hibának tekinthető, ha az interjú végén a pályázó nem tesz fel kérdéseket vagy olyanokra kérdez rá, amikre könnyen megtalálhatta volna a választ a cég honlapján.

És mi a helyzet a magyar álláskeresőkkel? Az amerikai szakértők által felsorolt problémák közül több is jellemző a Hill International partnere szerint. Enczi Judit elmondta: a jelentkezők túl hamar kérdeznek rá a fizetési feltételekre. Szerinte ezzel érdemes kivárni a beszélgetés végét, akkor viszont határozott bérezési javaslatot kell tenni. Aki taktikázik és olyan összeget jelöl meg, amiről úgy gondolja, biztosan megkapja, rontja az esélyeit. A magyar munkakeresők túl sokszor szeretnék irányítani a beszélgetést, viszont a szakértő szerint bajba kerülnek, ha konkrétumokra kérdeznek rá náluk. Enczi Judit szerint tipikus magyar hiba, hogy a jelentkezők folyamatosan többes számban beszélnek, még akkor is, ha az interjúztató arra kéri őket, mondják el, személyesen milyen részük volt az adott munkában. Ami a képességeket illeti, a Hill International partnerének tapasztalatai szerint egyre többen jelentkeznek úgy egy állásra, hogy a felsorolt követelmények közül csak egynek felelnek meg és amikor ez kiderül, azzal reagálnak, hogy „akkor bármilyen más munka érdekelne”. Pedig nem célszerű túlozni a tudást illetően, mivel a fejvadászok igyekeznek időben kiszűrni a nem megfelelő jelölteket. Különösen igaz ez a nyelvtudásra. A nyelvvizsga nem számít, már az interjú előtti telefonbeszélgetésen tesztelik, ténylegesen „tárgyalási szintű-e” a nyelvtudás. Ha nem, akkor még a találkozó előtt elbúcsúznak a jelölttől.

Az esetek többségében, összességében felkészülten érkeznek a pályázók az állásinterjúra az Adecco senior tanácsadója szerint. Feleki Katalin elmondta: a pályázónak tisztában kell lennie az adott állás követelményeivel és azokat teljesítenie is kell. Annak ellenére, hogy az álláshirdetésekben pontokba szedve megjelennek azok a kritériumok, amelyek hiányában nem tudunk egy jelentkezővel mit kezdeni, állandó az olyan pályázók bejelentkezése, akik valamelyik elvárásnak (van, hogy többnek is) nem tesznek eleget. Egy hirdetésre a beérkező anyagok 60 százaléka biztosan ilyen típusú pályázókat takar.

Az Adecco munkatársa szerint végzetes hiba, ha egy jelölt teljes mértékben felkészületlen. Emellett – mondta el Feleki Katalin – Vannak olyan esetek, amikor a személyes találkozón derül ki, hogy az illető önéletrajzában megjelölt adatok hamisak; legyen az nyelvtudás szintjére vonatkozó adat, vagy munkahelyváltási időpont „megtévesztő” megjelölése, vagy viselkedési zavarok, melyekre csak személyesen derülhet fény. A szakértő szerint a magyar pályázók jellemzői hibái a flegmaság, a mellébeszélés és az összeszedettség hiánya.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek