Erőmű-beruházásban az EFT

A villamos energia értékesítésében és erőmű-beruházásokban is lát délkelet-európai lehetőségeket a belgrádi központú Energy Financing Team (EFT). Az áram magyarországi nagykereskedelmének több mint ötödét ellenőrző csoport hosszabb távon maga akarja előállítani az általa eladott villamos energia harmadát.

Azzal számol, hogy a válság elmúltával ismét nettó áramimportőr lesz a régió, élénkül a

piac, és az árak is emelkednek. (Az EFT Magyarországot is a délkelet-európai térségbe sorolja.) 2005–08-ban e régió 12 országában együtt évi 10,4 terawattórányival kevesebb villamos energiát állítottak elő, mint amennyit felhasználtak. Az egyenlegen belül Magyarországon 5,3 terawattórás mínusz volt, Bosznia, Románia és Bulgária viszont akkor is fölösleggel rendelkezett.

A csoport részben arra alapozva tervezi értékesítésének további növelését, hogy hét

európai áramtőzsdén is aktív, s együttműködik számos erőművel, rendszerirányítóval és nagyfogyasztóval – derült ki az EFT belgrádi tájékoztatóján. A rendezvény óta ismertté vált, hogy a jövő nyártól nyolcra is nőhet a csoport áramtőzsde-partnereinek a száma, mert a Mavir Zrt. be szeretné indítani saját börzéjét, a HUPX-ot. Kérdésünkre Vuk Hamovic, a csoport elnöke elmondta, hogy az EFT magyarországi érdekeltsége több mint tíz itteni céggel áll kapcsolatban, az árampiacunkat fejlettnek, a szomszédos országokéhoz hasonlónak tartja. Ugyanakkor nem szerencsés, hogy az állami MVM, amelytől az EFT amúgy sok villamos energiát vesz, megteheti, hogy leánycégén keresztül töröltet megkötött áramügyletet. A Magyarországon keresztül történő nemzetközi áramkereskedelem pedig élénkebb is lehetne, ha a határkeresztező kapacitások elosztása nem a helyi rendszerirányító Mavir aukcióin történne, hanem régiós szinten egyeztetve, ahogyan egyébként az EU is elvárja. „Erre nem kell sokáig várni, a jövő évtől már működik a határkeresztező kapacitásokat kiosztó európai Central Allocation Office” – reagált az előbbire érdeklődésünkre Tari Gábor, a Mavir Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a kapacitáskiosztás módjáról még sok egyeztetnivaló van.

Az EFT Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Görögországban is kedvezőnek ítéli a beruházási feltételeket, szűkebb szomszédságában viszont nem. A közelmúltban számos hő-, kogenerációs-, víz- és megújulóerőmű-beruházási lehetőséget megvizsgált, de nem lépett. Magyarországon eleve csak „baráti látogatást tett” a mátrai erőműben és a visontai bányában, a szlovéniai gázüzemű erőműveket kockázatosnak tartja a gázellátással kapcsolatos aggodalmak miatt, a Szlovákiában és Bulgáriában megnézett létesítmények pedig nem voltak vonzók. Egyelőre inkább belföldön, azaz Szerbiában próbál szerencsét. A legnagyobb, összesen 670 millió eurós beruházása során újraindította a már leállított bosznia-hercegovinai Stanari lignitbányát, amely mellett egy 410 megawattos, 43 százalékos hatásfokú erőművet is épít. Utóbbit 2013–14-ben adják át.

Az EFT beszállt egy kelet-hercegovinai vízerőmű-beruházásba is. A munka 2011-ben indul a Neretva folyón, az átadást 2014 közepére tervezik. Az erőmű beépített teljesítménye 33 megawatt lenne, a beruházás körübelül 100 millió euróba kerül.

Az EFT tavalyi árbevétele 975 millió euró volt, üzemi eredménye 32,4, adózott eredménye 22,4 millió eurót tett ki. Tavaly Európa 17 országában 13,3 terawattóra áramot forgalmazott. Ennek 9 százalékát Magyarországon vette, 2,5 százalékát pedig itt adta el.

Perben a Vértesi Erőművel

Választott bíróságon keresi igazát az EFT magyarországi leányvállalata az MVM csoporthoz tartozó Vértesi Erőmű Zrt.-vel szemben. Utóbbi tavaly december 31-én visszamondta az EFT-nél (mellette tíz másik áramkereskedőnél) az ez évre szóló áramvásárlási megrendelését, összesen mintegy 20 milliárd forint értékben. Arra hivatkozott, hogy 12 órával korábban nála is visszamondta a megrendelést a System Consulting, gazdasági ellehetetlenülésére hivatkozva. Az EFT mellett mások is pereskednek a Vértesivel, de volt, aki megállapodott az erőműtársasággal. VG