Gyógyszertárak a csőd szélén

Latens csőd fenyegeti a patikákat, sorsuk a gyógyszer-nagykereskedők kezében van, emberek százezreinek kerülhet veszélybe a gyógyszerellátása – állítja Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Legsúlyosabb helyzetben a kistelepülések gyógyszertárai vannak, mind többük tulajdonára jelzáloghitelt jegyeztettek be a beszállítók. A gond oka, hogy pénz híján nem tudják kifizetni a nagykereskedőktől kapott gyógyszerszállítmányok ellenértékét. A jelzáloggal még elhúzhatják egy ideig, amiből a betegek semmit sem éreznek. Ám akiknél már korábban szállítási értéklimitet határoztak meg a nagykereskedők, ha a kontingenst átlépik, nem számíthatnak újabb gyógyszerszállítmányra. Tartani kell attól is, hogy a nagykereskedők a kifizetetlen számlák fejében jogot formálnak a patikai tulajdonra. Így az 1994–1998 között, javarészt hitelből privatizált gyógyszertárak egy részén kénytelen túladni a tulajdonos.

Nem valószínű, hogy erre sor kerül – véli Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke. Ugyanis nem elég megszerezni a patikát, azt működtetni is kell, márpedig a nagykereskedelmi láncok sincsenek jó anyagi helyzetben. Az évek óta 6 százalékon tartott nagykereskedelmi árrésből 25-30 milliárd a bevételük, ám ezekben a hónapokban a patikák kifizetetlen számlája 13-16 milliárd, a kórházaké pedig 8 milliárdot meghaladó összeg.

Így látja ezt a gyógyszerészkamara is, ezért átmeneti megoldásként a jövő évi költségvetésben kutakodott. Egyrészt szerették volna, ha a kis patikák – betegellátási indokok miatt is – jövőre is pénztámogatást kaptak volna az államtól. Ennek forrása lehetett volna a nagykereskedőkre 2007-ben kivetett különadó, ez 500 millió évente, s azóta az APEH bevételeit hizlalja. Ez utóbbit elvetették, az idei 650 milliós állami támogatást pedig 180 millió forint körülire csökkentették. (Az idén 730 patikát segített ki 50-100 ezer forinttal az állam.)

A kamara a 2007-ben bevezetett gyógyszertári liberalizáció idején jelezte: mivel nagyjából azonos, évente 500 milliárd forint értékű a patikai gyógyszerforgalom, ha változatlan marad átrrésrendszer, úgy a gyógyszertárak számának megugrása miatt baj lesz. Ezért szorgalmazták az európai viszonylatban is igen alacsonynak számító, átlagosan 13 százalékos árrésrendszer átalakítását, hiszen a gyógyszertárak egyetlen bevétele az árrés. Ebből fizetik a béreket és az egyre magasabb működési kiadásokat. Ám amíg a 79 milliárd forintos évi árrésösszegen 2006-ban 2010 patika osztozott, a liberalizációval 2400-ra nőtt gyógyszertárra tavaly csupán 69 milliárd jutott. S a lecsökkent árréstömegből is inkább a nagyobb, tőkeerős patikák részesülnek, amelyeknek van pénzük reklámra, különféle akciókra, sőt sokan külföldi utakat sorsolnak ki a náluk vásárlók között.

Az árréstömeg összege egyébként az olcsóbb készítmények forgalmának növekedése miatt apadt le. A gyógyszerek tizedénél mindössze egyszázalékos az árrés, az ötezer forintnál drágább készítményeknél pedig 850 forintban maximálták. Az árrésrendszer valorizálását és azt is javasolták a patikusok, hogy növeljék tízezer forintra a fix árréssel forgalmazható orvosságok értékét, s emeljék 1100 forintra a maximált árrést. Az egészségpénztár gyógyszerár-támogatási rendszere az olcsóbb, generikus orvosságokat preferálja, a cégeknek negyedévente meghirdetett árverseny hatására folyamatosan csökken a gyógyszerek ára. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint részben ennek is köszönhető, hogy an csaknem egy évtizedig folyamatosan deficites gyógyszerkassza 2007 óta szufficitessé vált. Önmagában ez nem lenne baj – mondja Horváth Tamás. Sőt, a patikusok is segíthetnék a generikus programot. Ám ebben ellenérdekeltek, hiszen minél olcsóbb a gyógyszer, annál kevesebb a kiskereskedelmi árrés.

Ennek érdekében javasolták, hogy az OEP a kiváltott generikus orvosságok vénye szerint támogassa a patikákat, vagy különítsenek el egyfajta alapot e célra a költségvetésben. Erre a javaslatukra sem kaptak semmiféle választ. Nem várhatnak segítséget a bankoktól sem. Hiszen amíg korábban egy-egy kisebb patikánál a folyószámlahitel kerete 8-10 millió forint volt évente, amelyet vagy fölhasználtak, vagy nem, az idén ez a lehetőség is megszűnt. Nincs már meg az OEP-től évente kamatmentesen igényelhető 3–6 millió forint közötti gazdálkodási előleg sem. Magukra maradtak a patikák – mondta a kamara elnöke.

Egy havi körülbelül 35 milliárd forint hiányzik, így az idén juttatandó 10,5 milliárd és a januári 38 milliárd forint a százmilliárdra rúgó adósság kiegyenlítésének a felére elég csupán.

Sürgősen hozzá kellene látni a gyógyszerforgalmazás teljes rendszerének átalakításához, ám tart tőle, erre a mostani kormány már nem vállalkozik.

Egy havi körülbelül 35 milliárd forint hiányzik, így az idén juttatandó 10,5 milliárd és a januári 38 milliárd forint a százmilliárdra rúgó adósság kiegyenlítésének a felére elég csupán.

Sürgősen hozzá kellene látni a gyógyszerforgalmazás teljes rendszerének átalakításához, ám tart tőle, erre a mostani kormány már nem vállalkozik.-->