Összekapcsolás előtt a szélenergia-hálózatok

Az Európai Unió markáns szélenergia-fejlesztési céljainak teljesítésében a jövőben mind nagyobb szerepet szán a hatékony és fokozottan környezetbarát tengeri, kiváltképp északi-tengeri szélerőműveknek. Telepítésükre, illetve közös hasznosításukra újabb, az eddigieknél jóval kiterjedtebb együttműködés körvonalazódik egy december 7-én Brüsszelben aláírt közös politikai nyilatkozat alapján.

E szerint kilenc uniós állam kezdeményezi egy regionális „szuper” villamosenergia-hálózat létrehozását az északi- és ír-tengeri szélerőművek összekapcsolásával, amely fontos egysége lehet a tervezett egységes EU-s árampiacnak. A koncepció kidolgozásakor figyelembe veszik a hasonló többoldalú kezdeményezéseket is. A tervezést a jövő év elején egy egyeztetés előzi meg.

A világon tavaly felgyorsult a szélparkok építése, ebben az USA és Kína mellett az Európai Uniónak is komoly szerepe volt. Utóbbi közel 20 ezer megawattal gyarapította 2008-ban villamosenergia-termelő kapacitását, és a növekedésben – most először – a szélerőművek részesedtek a legnagyobb súllyal, 43 százalékkal. A múlt év végén az uniós szélenergia-kapacitások megközelítették a 65 ezer megawattot, ez 15 százalékos bővülés egy év alatt. Ez a mennyiség 2013 végére meghaladhatja 330 ezer megawattot, amelynek közel 2,3 százalékát adhatják majd a tengeri szélparkok.

Globálisan – lekörözve Németországot – tavaly már az Egyesült Államok működtette a legtöbb szélenergia-kapacitást, ám a szél áramtermelésbeli súlyát tekintve az országok világranglistáját Dánia vezette közel 20 százalékos részesedéssel, a 11 százalékot meghaladó fajlagos mutatójú Spanyolország és Portugália előtt.

Szerény részesedés

Az európai kapacitásfejlesztéshez Magyarország is hozzájárult, hiszen megkétszerezte, azaz 127 megawattra növelte amúgy még mindig igen szerény kapacitását. A fejlődés az idén is folytatódott: a Magyar Szélenergia Társaság adatai szerint májusban már közel 96 széltorony működött hazánkban, 177 megawatt összkapacitással.