Startolt a bécsi gáztőzsde

Azonnali gázpiaci kereskedést indított, jövő tavasztól pedig határidős ügyletekre is lehetőséget kínál a Közép-európai Gázközpont (Central European Gas Hub, CEGH) a Bécsi Tőzsdével (Wiener Börse) együttműködésben. A négy éve működő CEGH havonta már mintegy kétmilliárd köbméter gázt forgalmaz, ennek köszönhetően a földrész egyik jelentős gázkereskedelmi platformjává vált. További erősödését segíti a tőzsdei kereskedés pénteki beindítása, s hogy „közvetlenül hozzáfér az OMV baumgarteni gázinfrastruktúrájához, amely számos nagy vezeték találkozópontja, sőt, kapcsolatban áll a legjelentősebb gáztárolókkal is” – mutatott rá a gáztőzsde beindítása alkalmából rendezett ceremónián Werner Auli, az osztrák OMV olaj- és gázipari csoport gáz és energia üzletágáért (Gas & Power) felelős igazgatósági tagja. Szerinte a most bejelentett együttműködés megnöveli a baumgarteni kompresszorállomás jelentőségét is, amelyen már ma is az Európának szánt orosz gáz mintegy harmada halad át.

Az állomás ugyanúgy az OMV Gas GmbH tulajdona, mint maga a CEGH. Utóbbi tulajdonosi összetétele azonban változik a Gazprommal tavaly januárban kötött megállapodás alapján. Már csak az uniós versenyhatóságok jóváhagyását várják. Az új felállásban az orosz cég 30 százalékot kap a CEGH-ben, a hozzá közel álló Centrex 20 százalékot, s – mint pénteken Heinrich Schaller, a Bécsi Tőzsde igazgatósági tagja közölte – a börzének is lesz benne 20 százaléka.

A CEGH jelenleg közvetve az említett, Werner Auli által felügyelt OMV Gas & Power GmbH-hoz tartozik. Az OMV ezen leányvállalatán át végzi logisztikai tevékenységét és lépett be nemrég a villamosenergia-termelés piacára is, és ezen keresztül résztulajdonosa többek között a Nabucco gázvezeték-konzorciumnak, az Adria LNG horvátországi és a Gate Terminal hollandiai társulásnak. Tavaly összesen 7,8 milliárd köbméter gázt forgalmazott – Romániában további félmilliárdot –, és 66,3 milliárdot tranzitált.

A földrész gázelosztó központjai kizárólag a nyugat-európai térségben találhatók, mert ott avezetékek hálószerűen kapcsolódnak egymáshoz, vagyis a gáz több útvonalon is eljuthat szinte minden forrásból szinte minden felhasználóhoz. A földrész legnagyobb forgalmú gázközpontja Nagy-Britanniában működik, a kontinensen pedig a hollandiai, a belgiumi, a németországi, a franciaországi, az olaszországi s persze az említett ausztriai is jelentős.

Európa keleti részén a kelet felől érkező vezetékek között eredetileg nem volt, s most is csak alig van kapcsolat, vagyis a nyugat-európainál jóval korlátozottabbak a gázkereskedelem lehetőségei. Az új vezetéki kapcsolatok létesítését több, térségbeli nagynyomású gázvezetéki rendszerirányító is szorgalmazza, élükön az FGSZ Földgázszállító Zrt-vel. A társaság jövő júliustól be akarja indítani a hazai napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacot, sőt megteremtené a magyarországi földgázbörze alapjait is. Utóbbi érdekében már eleve a tőzsdei elvárások szerint határozta meg a gáz- és vezetékkapacitás-piac szabályzatát, termékei körét, a kereskedés rendjét és a tranzakciók elszámolásának módját. Gázpiaci szabályzatát a Magyar Energia Hivatal már április 17-én jóváhagyta.

A napi kereskedés speciális elektronikus kereskedési felületen történik majd, az ügyleteket a gázkereskedők mellett a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők és a nagynyomásúföldgáz-rendszerhez csatlakozó más rendszerüzemeltetők és az elosztói rendszereket üzemeltetők köthetik. A tranzakciókat külön elszámolóház számolja majd el.

kevesebbet igényelnek, akkor ki kell fizetniük a tenylegesen átvett és a 85 százalékos rész közötti mennyiség árának a felét.

Később e különbözetet lehívhatják. Az orosz Eho Moszkvi rádió híre szerint együtt mintegy 3 milliárd dollárt kellene fizetniük a Gazpromnak, de nem akarnak, főleg azóta, amióta tudják, hogy Ukrajnának ugyanezen ügyben nem kell fizetnie.

Ám a Gazprom hajthatatlan. Utóbbi állítást az orosz cég szóvivője cáfolta. Szergej Kuprijanov szerint folyamatosak a tárgyalások az érintett cégekkel, például a német E.Onnal.

Utóbbinak, mint beszámoltunk, a magyar piacra át nem vett, mintegy kétmilliárd köbméter gáz árának a felét kellene kifzetnie.

kevesebbet igényelnek, akkor ki kell fizetniük a tenylegesen átvett és a 85 százalékos rész közötti mennyiség árának a felét.

Később e különbözetet lehívhatják. Az orosz Eho Moszkvi rádió híre szerint együtt mintegy 3 milliárd dollárt kellene fizetniük a Gazpromnak, de nem akarnak, főleg azóta, amióta tudják, hogy Ukrajnának ugyanezen ügyben nem kell fizetnie.

Ám a Gazprom hajthatatlan. Utóbbi állítást az orosz cég szóvivője cáfolta. Szergej Kuprijanov szerint folyamatosak a tárgyalások az érintett cégekkel, például a német E.Onnal.

Utóbbinak, mint beszámoltunk, a magyar piacra át nem vett, mintegy kétmilliárd köbméter gáz árának a felét kellene kifzetnie.-->