BUX 41,952.63
-2.39%
BUMIX 3,901.49
-0.73%
CETOP20 1,992.73
0.00%
OTP 9,806
-4.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-0.55%
-0.80%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,610
+0.62%
RABA 1,135
-2.58%
-3.88%
-2.15%
0.00%
+0.92%
OPUS 183.6
-1.61%
-10.20%
-0.75%
0.00%
+0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-0.49%
MOL 2,802
-2.44%
-5.14%
ALTEO 2,360
-0.84%
0.00%
+0.81%
EHEP 1,650
-7.30%
+0.69%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-3.69%
-1.13%
-8.13%
0.00%
-2.48%
-5.58%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+0.43%
NAP 1,186
-1.98%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Tovább nyomják a fejlesztést

Annak ellenére, hogy a gazdasági válság Magyarországon sokkal jobban megviselte a nyomdaipart, mint a többi uniós államban, és már október végéig több cég dőlt be itthon, mint tavaly összesen, még erre az évre is jutottak százmilliós-milliárdos nagyságrendű óriásberuházások az iparágban. A lapunk által megkérdezett nyomdák úgy látják, hogy a fejlesztések által megerősödve jöhetnek ki a válságból, és a hazai mellett új exportpiacokra is betörhetnek.

Februárban kezdte meg a működését az Infopress Group Hungary (IPG) Zrt. 6000 négyzetméter alapterületű váci nyomdája, amelyet hatmilliárd forintos zöldmezős beruházás keretében hoztak létre. December elején ráadásul a cég magyar menedzsmentje kivásárolta az izlandi tulajdonost, így a váci létesítmény, amelyben elsősorban kereskedelmi brosúrákat, kiadványokat és minőségi magazinokat állítanak elő, a legnagyobb magyar tulajdonú rotációs nyomdává vált. „Nagyon fontos a legmodernebb technológia, hiszen beruházás nélkül ebben az ágazatban sem lehet fejlődni. A nyomdaipar egész Európában problémákkal küzd és átalakulások elé néz, s ennek a változásnak a nyertesei lehetnek a magas minőséget előállító, de megfizethető áron dolgozó magyar nyomdák” – magyarázta a Világgazdaságnak Lakatos Viktor, az IPG Hungary kereskedelmi igazgatója. Úgy fest, a cég a fejlesztéssel megtalálta a piaci rést, ugyanis a stratégiájuknak megfelelően az idén sikerült „hazahozni” több olyan minőségi magyar lap és magazin gyártását, amelyet eddig külföldön nyomtak. Ez a számokban is megmutatkozik: bár az új nyomda indulásával kapcsolatos üzleti tervük még a válság előtt készült, a forgalom már az első négy hónapban meghaladta a tervezettet, az idei egész éves négymilliárd forintos árbevétel pedig majdnem kétszerese a kalkuláltnak. „Második lépésben az exportot erősítjük. Ennek érdekében októberben Ausztriában és Hollandiában is képviseletet nyitottunk” – mondta az igazgató. A fejlesztéseiket is folytatni kívánják: a közeljövőben bővítik a csarnokot, és új gépeket állítanak üzembe.

Szintén az exportban látja a növekedés lehetőségét a svéd tulajdonú Elanders Hungary Kft., amely egy németországi gyárbezárás miatt Zalalövőn bővíti a tevékenységét, azután, hogy tavasszal még a megrendelések visszaesése miatt száz fővel, 180-ra csökkentette az alkalmazotti létszámát. „A jövő márciusban leszerelendő stuttgarti üzemtől több német piacra készített termék gyártását átvesszük, a terveink szerint ennek köszönhetően az idén 10 millió euró körüli árbevételünk 30 százalékkal nőhet 2010-ben, az export aránya pedig 30-ról 50 százalékra emelkedhet az értékesítéseinken belül” – mondta a Világgazdaságnak Háry Szabolcs, a 2001 óta működő zalai gyár igazgatója. Mint mondta: az elmúlt hónapokban színes csomagolóanyagok, dobozok gyártására alkalmas gépsorokat helyeztek üzembe mintegy 600 ezer eurós beruházás keretében, márciustól pedig 2,5 millió euró értékű technikai fejlesztést hajtanak végre, ennek köszönhetően magasabb minőségű nyomdaipari termékek készítésével bővül az eddig zömmel használati utasításokat, kezelési útmutatókat gyártó zalalövői üzem termékköre. „Erre azért van szükség, mert a német piacon a magasabb minőségű termék iránt nagy a kereslet” – magyarázta.

A Veszprémi Nyomdában is jelentős beruházás folyik: mintegy 600 millió forintból egy új gépsort szereztek és szereltek be a rotációs nyomótechnikájuk fejlesztése érdekében. „Az árversenyben csak úgy lehet érvényesülni, ha gyorsan, költséghatékonyan dolgozunk; a fejlesztés pont ezt szolgálja: magasabb minőségben, kevesebb élőmunkaigénnyel, kétszer gyorsabban dolgozik az új gép. Emellett a létrejövő kapacitástöbbletet is szeretnénk kihasználni, hogy új megrendeléseket szerezzünk” – mondta lapunknak Fekete István, az elsősorban periodikákat, valamint kereskedelmi nyomtatványokat, prospektusokat gyártó Veszprémi Nyomda Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A nyomdák fejlesztésére a piaci igények változása miatt is nagy szükség van. „Jelenleg három fő trend dominál: tovább színesednek a nyomdatermékek, egyre nagyobb az igény a perszonalizált, egyedi nyomtatványokra, az ügyfelek pedig mind komplexebb logisztikai szolgáltatásokat várnak el a nyomdáktól” – mondta Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke. Háry Szabolcs gyárigazgató is azt tapasztalja, hogy a vevők egyre nagyobb rugalmasságot és mind magasabb szintű logisztikai szolgáltatásokat (raktározás, rövid idejű kiszolgálás) követelnek meg tőlük, miközben a kereslet az egyszerre nagy mennyiségű, uniformizált termékektől inkább a kisebb mennyiségű, személyre szabott termékek felé tolódik.

Előre kódolt volt a bukások zöme

Míg tavaly egész évben összesen 89 nyomdaipari tevékenységet (is) végző vállalkozás húzta le a rolót, addig az idén már novemberben közel százan mentek tönkre.Olyan nagy nevek is vannak közöttük, mint az ország volt második legnagyobb nyomdája, a budapesti Grafika Press, a korábban szintén milliárdos forgalmú és dinamikusan fejlődő budaörsi Origo Print, vagy legutóbb a székesfehérvári Uniprint.

„A legtöbb nyomdabezárás azonban nem a válság közvetlen következménye, a bukás előre kódolva volt a működésükben: hibás volt a növekedési stratégiájuk, rosszul választották meg az ügyfeleiket, vagy túlzottan kiköltekeztek” – mondta Horváth Csaba. A szövetség elnöke úgy látja: mivel a nyomdák 98 százaléka kkv, viszonylag rugalmasan tudnak alkalmazkodni a válság miatt bekövetkezett akár 15–40 százalékos keresletcsökkenéshez. Sokan még így is az utolsó tartalékaikat élik fel. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik jelentős hitelekből fejlesztettek,de most gondjaik vannak a törlesztéssel.

Horváth Csaba elmondta: az elmúlt három-négy évben mintegy 40-50 milliárd forintnyi beruházás történt a magyar nyomdaiparban, az idei fejlesztések zöméről még a válság előtt döntöttek.

„A legtöbb nyomdabezárás azonban nem a válság közvetlen következménye, a bukás előre kódolva volt a működésükben: hibás volt a növekedési stratégiájuk, rosszul választották meg az ügyfeleiket, vagy túlzottan kiköltekeztek” – mondta Horváth Csaba. A szövetség elnöke úgy látja: mivel a nyomdák 98 százaléka kkv, viszonylag rugalmasan tudnak alkalmazkodni a válság miatt bekövetkezett akár 15–40 százalékos keresletcsökkenéshez. Sokan még így is az utolsó tartalékaikat élik fel. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik jelentős hitelekből fejlesztettek,de most gondjaik vannak a törlesztéssel.

Horváth Csaba elmondta: az elmúlt három-négy évben mintegy 40-50 milliárd forintnyi beruházás történt a magyar nyomdaiparban, az idei fejlesztések zöméről még a válság előtt döntöttek.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek