Márpedig a Magyar Energia Hivatal (MEH) az utóbbi időben több ügyben is borsot tört politikai prominenseink orra alá. A szeptemberi elnökváltást követően a szervezet munkája egyre több területen kezd hasonlítani egy valódi független hatóságéhoz.
A hivatal korábban nem látott módon törekszik a transzparenciára: sajtóbeszélgetéseket szervez, honlapján rendszeresen frissülnek az információk, november óta havi piaci jelentést tesz közzé, amelynek már a puszta léte is irritáló azok számára, akik az átláthatóságot tekintik legfőbb ellenségüknek. Olaj volt a tűzre, hogy a hivatal egy olyan elemzést tett közzé a Podolák–Fónagy-féle, tavaly novemberi törvénymódosítással egy időben, amely szerint a kapcsoltan termelő erőművek 10 milliárd forintos indokolatlan többlettámogatásra tehetnek szert az elfogadott törvénymódosítás alapján.
Szinte biztos, hogy Podolák György múlt pénteki bejelentése, hogy kezdeményezni fogja a miniszterelnöknél az energiahivatal elnökének leváltását, nem csupán arról szólt, hogy Matos Zoltán egy múlt csütörtöki nyilatkozatában 16-17 százalékos áprilisi gázáremelést jelzett előre. Valószínűbb, hogy ez a nyilatkozat csupán a „casus belli” volt. Persze a leváltás kezdeményezése jogi nonszensz, de az azóta is erősödő politikusi kórus üzenete világos: „Ha maradni akar a hivatal elnöke, ne zavarja a köreinket, és főként tanulja meg, mi a magyar sajátosságoknak megfelelő függetlenség!”
A konkrét ügy amúgy szinte szót sem érdemelne: a gázpiac liberalizációja óta egy képlet alapján számítható, hogy milyen importföldgázárat vehet figyelembe a lakossági gázkereskedő a következő negyedévre. Ennek a képletnek minden lényegi eleme ismert volt már valamennyi piaci szereplő számára, amikor az energiahivatal elnöke múlt csütörtökön nyilatkozott a várható áprilisi emelés mértékéről. Hozzáértők számára világos, hogy semmilyen mértékben sem befolyásolhatta a nyilatkozat a másnapig beadandó tényleges áremelési kérelmeket.
