Cégvilág

Hiányzó tudás és tapasztalat

A hazai exportőr kis- és középvállalatok vezetői pesszimisták, pedig több esélyük lenne a külpiaci térnyerésre a versenyképességi mutatóik alapján, mint ahogy azt feltételezik, s emiatt gyakran nem is mernek próbálkozni ezzel” – hangoztatta Kilián Csaba, az ITD Hungary vezérigazgatója a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) éves közgyűlésével összekapcsolt tegnapi konferencián.

„ Bejelentette: április közepére készül el az ügynökség által az elmúlt két évben, az évi százezer euró feletti exportot bonyolító hazai kkv-k körében végzett felmérés pontos elemzése, ám a gyorsmérleget már most meg lehet vonni.
2064 céget kerestek fel személyesen: ez a kör a magyar kkv-export felét reprezentálja, a magyar tulajdonú, az exportról döntést Magyarországon hozó cégek nagy többségét magában foglalja, s összesen 1064 milliárd forint éves exportárbevételt realizál. Ilyen jellegű felmérés még nem készült nálunk. Nem utolsósorban arra is választ kerestek, milyen hiányosságok akadályozzák e vállalati kör exportpiaci tevékenységének bővülését, illetve arra, milyen konkrét segítségre lenne szükségük e vállalkozásoknak. Így például kiderültek a jellemző hiányosságaik, amelyek a sikeres exportőrré válást hátráltatják. Ilyenek: a menedzsment- és a piaci ismeretek, az exporttal foglalkozó munkavállalók hiánya (nincsenek exportmenedzserek, külpiaci ügyleteket bonyolító szakemberek), a tőke és néhány esetben a legfejlettebb technológia hiánya. Az ITDH a maga részéről is igyekszik a programjaival, szolgáltatásaival ezen igényeket mind jobban kiszolgálni – mondta Kilián. A felmérés segítségével az ügyfélkörbe került 2000 cég kezét nem engedik el, folyamatos támogatást kapnak az ITD tanácsadóitól.
A Magyar Külgazdasági Szövetség – amely segítséget nyújtott e felmérésben is – részben ezekre a felismerésekre alapozva maga is összeállított egy anyagot, melyben több javaslatot is megfogalmazott az exportőr kkv-k segítésére. A Raskó György alelnök által fémjelzett csomag leszögezi: e szféra megerősítését, életképessé tételét gazdaságpolitikai prioritásként kellene kezelni. Az államnak e célnak alárendelten kellene kialakítani a támogatási, illetve pályázati rendszerét, ide kellene átcsoportosítani a rendelkezésre álló EU-pénzeket is. Pozitív diszkriminációra lenne szükség a versenykiírásoknál, ahogy számos uniós országban – legalább regionális szinten – ez történik. (A többi között Görögország, Portugália, Ausztria, Nagy-Britannia egyes régiói valamennyi állami megrendelésnél előírják a minimális hazai beszállítást.) Más javaslatok mellett ismét felmerült állami alapítású, gyakorlati – nem adminisztratív – tevékenységre létrehozott, szakosított „kereskedőházak” beindítása, amelyek komplex, coaching jellegű szakértői támogatást nyújtanának az exportképes termékkel rendelkező kkv-k számára.

A megvizsgált cégek és a felmérés eredményei

Ágazati megoszlás

Hagyományos ágazatok

- élelmiszeripar

- textilipar

- fém- és gépgyártás

- logisztika

Feljövő ágazatok

- élettudományok

- ICT

- egyéb tudásalapú iparágak

Regionális megoszlás

- a legaktívabbak az alföldi és az észak-dunántúli megyék vállalkozásai

Foglalkoztatási mutatók

- az átlagos kkv 46 főt foglal-koztat

- összesen 157 ezer alkalmazott dolgozik kkv-nál

- emellett van multiplikátor hatás is (az ő beszállítóik nagyrészt helyi mikro- és kisvállalkozások)

Export-árbevételi mutatók

- összes árbevétele: 1064 milliárd forint

- átlagos éves árbevétel: 752 millió forint

- ez a kiemelt ügyfélkör a magyar kkv-export (ez az összes hazai export 18 százaléka) több mint a felét reprezentálja

Válsághatások (cégek által megadott előzetes adatok alapján)

- kevésbé esett vissza az exportjuk, mint az országos átlag (15 százalékkal jobb teljesítés)

Exportpiacok

Jelenleg

- továbbra is Németország a legfontosabb, de felzárkózik Románia és Szerbia is

Célpiac

- megjelennek a kelet-európai (Oroszország), a közel-keleti (Szaúd-Arábia) és a távol-keleti piacok (Kína) is

Versenyképesség

- a magyar cégvezetők kicsit pesszimistábban ítélik meg a vállalkozásuk esélyeit, kisebb az ambíciójuk, mint a valós versenyképességük

Rejtett bajnokok

- 55 olyan kkv van, amely 2008–09-ben is két egymást követő évben növelte 30 százaléknál nagyobb mértékben az exportját

Hagyományos ágazatok

- élelmiszeripar

- textilipar

- fém- és gépgyártás

- logisztika

Feljövő ágazatok

- élettudományok

- ICT

- egyéb tudásalapú iparágak

Regionális megoszlás

- a legaktívabbak az alföldi és az észak-dunántúli megyék vállalkozásai

Foglalkoztatási mutatók

- az átlagos kkv 46 főt foglal-koztat

- összesen 157 ezer alkalmazott dolgozik kkv-nál

- emellett van multiplikátor hatás is (az ő beszállítóik nagyrészt helyi mikro- és kisvállalkozások)

Export-árbevételi mutatók

- összes export árbevétele: 1064 milliárd forint

- átlagos éves árbevétel: 752 millió forint

- ez a kiemelt ügyfélkör a magyar kkv-export (ez az összes hazai export 18 százaléka) több mint a felét reprezentálja

Válsághatások (cégek által megadott előzetes adatok alapján)

- kevésbé esett vissza az exportjuk, mint az országos átlag (15 százalékkal jobb teljesítés)

Exportpiacok

Jelenleg

- továbbra is Németország a legfontosabb, de felzárkózik Románia és Szerbia is

Célpiac

- megjelennek a kelet-európai (Oroszország), a közel-keleti (Szaúd-Arábia) és a távol-keleti piacok (Kína) is

Versenyképesség

- a magyar cégvezetők kicsit pesszimistábban ítélik meg a vállalkozásuk esélyeit, kisebb az ambíciójuk, mint a valós versenyképességük

Rejtett bajnokok

- 55 olyan kkv van, amely 2008–09-ben is két egymást követő évben növelte 30 százaléknál nagyobb mértékben az exportját Hiányzó tudás és tapasztalat -->

Magyar Külgazdasági Szövetség ITDH kkv
Kapcsolódó cikkek