Magyar Külgazdasági Szövetség

Egyre növekszik a különbség a Magyarországon működő külföldi vállalatok és a magyar kézben lévő cégek egy főre jutó hozzáadott értéke között.

A magyar vállalkozásoknak nagyobb arányban kell megjelenniük a külföldi piacokon, amiben az állam is számos eszközzel segíthet.

Több koncepció is van a kis- és középvállalatok külpiacra lépésének a segítésére

Nem csak a kormányon belül, a felelős minisztériumban sem tiszta, ki felügyeli a külgazdaságot

A hazai exportőr kis- és középvállalatok vezetői pesszimisták, pedig több esélyük lenne a külpiaci térnyerésre a versenyképességi mutatóik alapján, mint ahogy azt feltételezik, s emiatt gyakran nem is mernek próbálkozni ezzel” – hangoztatta Kilián Csaba, az ITD Hungary vezérigazgatója a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) éves közgyűlésével összekapcsolt tegnapi konferencián.

Furcsa módon nem a forrás- és a tőkehiány a legnagyobb akadálya annak, hogy a hazai kis- és középvállalatok növelni tudják exporttevékenységüket. Sokkal inkább gátja ennek a különféle szakismeret hiánya. Erről is szó volt a Magyar Külgazdasági szövetség mai budapesti tisztújító közgyűlésével összekapcsolt konferencián.

A magyar gazdaság csapdahelyzetben van, nemzetbiztonsági szempontból is, hiszen a tisztán 100 százalékban magyar vállalkozások minimálisan részesedtek az ország exportbevételből.

Raskó György, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke a Világgazdaságban leszögezi: a rossz exportadatok rávilágítanak a magyar gazdaság duális szerkezetéből adódó veszélyekre is. A multinacionális nagyvállalatok súlya a kivitelünkben olyan magas szintre emelkedett, hogy az már a nemzetgazdaság egészére komoly kockázatot jelent.