Magyarország sokat fizet a gázért

Tágabb térségünkön belül évek óta éllovasok vagyunk a gázárak tekintetében. Ennek csak az egyik oka a gázárképzés országonként eltérő módja, a másik az, hogy a fő – egyes országokban pedig kizárólagos – forrásnak számító orosz importgáz is eltérő áron jut el a felhasználó ország határáig. A Magyar Energia Hivatal (MEH) összehasonlító adatai szerint 2009-ben egy gigajoule gázért a hazai lakosság közel 3900 forintot fizetett. A magyarországihoz képest csak Bulgáriában, Lettországban és Litvániában voltak magasabbak a tarifák. A szállító Oroszországban tizedennyi, vagyis 400 forint körüli volt a gigajoule-onkénti ár, a tranzitőr Ukrajnában pedig az év első felében 500, a másodikban 600 forintnyi.

A mostani nemzetközi tendenciák kedveznek az importárak csökkenésének: az árképletben nagy súllyal szereplő két termék, a gáz- és a fűtőolaj ára ugyanis nem nő az eladó Gazprom várakozásai szerint, így várhatóan a további két negyedévben is az április 1-jétől hatályos, 350 dollár/1000 köbméter körüli áron érkezik a gáz Magyarországra – értesültünk gázipari körökből.

A magyar versenypiacon jelenleg sokkal kevesebbet kell fizetni a gázért, mint az egyetemes szolgáltatásban, mert a válság miatt csökkentek az igények, így estek az árak is. Ám az egyetemes szolgáltatást élvezőknek le kell nyelniük, hogy stabil ellátásukért cserébe kifizettetik velük a hosszú távú szerződésben, adott árképlet szerint meghatározott árat. Igaz, ha élénkül a gazdaság és drágul a spotpiaci gáz, az egyetemes piaci vevők kerülnek jobb helyzetbe. VG