A gyógyszeripar a gazdaság gyógyítója

A gyógyszeripar egészére jellemző a magas k+f ráfordítás, egy originális gyógyszer kifejlesztése időigényes, átlagosan 8–12 év, amíg az új termék eljut a beteghez. Átlagosan 1,2 milliárd dollárba kerül egy új medicina kifejlesztése, és csupán minden ötszázezredik vagy egymilliomodik vizsgált molekulából válik végül is gyógyszer. A költségszerkezetben a k+f kiadások aránya átlagosan 18 százalék (a Servier esetében ez nemzetközi szinten 25 százalék, Magyarországon ennél is több), amely más iparágakhoz képest rendkívül magasnak mondható. Az ágazat azonban egyre nehezebb körülmények között kényszerül betölteni a szerepét a gyógyítás területén, hiszen az európai országok árszínvonala sok esetben nem kedvez az originális készítményeknek, így nem képződik elegendő forrás a fejlesztésre. A növekvő kutatási költség, az egyre nagyobb piaci kockázat miatt az új innovatív gyógyszerek piaci bevezetése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik az egész világon.

Magyarországnak a kutatási és fejlesztési projekteket ösztönző és fejlesztő, ambiciózus és kiszámítható politikát kell folytatnia ahhoz, hogy az innováció a magyar versenyképesség „orvosságává”, hajtóerejévé válhasson.

Az Európai Unió 2000. márciusi lisszaboni ülésén elkötelezte magát a mellett, hogy Európát teszi a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává. Ezt később kiegészítették azzal, hogy az európai államok a k+f-be fektetik a GDP-jük 3 százalékát, előmozdítva ezzel az innovációt segítő dinamikus fejlődést, amely a világpiaci versenyképesség pillére. Jelenleg Magyarországon a k+f ráfordítások a GDP kevesebb mint 1 százalékát teszik ki, ez az európai átlag alatt van, miközben a publikációk száma, minősége, a hivatkozások száma tekintetében igen előkelő helyet foglal el Magyarország. Ezen ráfordítások kiemelkedően nagy részét, a teljes magyarországi k+f vállalati költésének közel felét egymagában a gyógyszeripar adja. Ez évről évre ötvenmilliárd forintos nagyságrendű ráfordítást jelent.

Hogyan élhetünk még jobban a lehetőségeinkkel? Csodaszer nincs, de jól előkészített, átgondolt, hosszú távú innovációs stratégiával növelhető az innovációs teljesítmény. Láthatók már az első lépések, Magyarország is fontos lépéseket tett a tudásalapú gazdaság kiépítése terén, így a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tavaly ágazati iparpolitikai akciótervet dolgozott ki a járműipar, a logisztika, az infokommunikációs technológiák, valamint a gyógyszer/bio technológia területén. Rendelet született a k+f tevékenység ösztönzésére. Az elképzelés üdvözlendő, a gyógyszervállalatok k+f beruházásainak ösztönzésére átfogó egészségpolitikai és iparági stratégia szükséges. A jelen gyógyszerpiaci szabályozás még számos ellentmondást hordoz magában, nem mindig segíti a gazdaság és a fejlődés számára nélkülözhetetlen innovációt.

Az akcióterv akkor válhat sikeresen megvalósíthatóvá a jövőben, ha az ágazatot érintő egészség- és iparpolitikát, a gyógyszer-gazdaságosságot és a gazdaságfejlesztés kérdését a kormány együtt kezeli, harmonizálja.

A magyar gyógyszeripar százéves múltra tekint vissza, és meghatározó hazai iparág. Nagy hozzáadott értékű ágazat, Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek ebből a szempontból, számos területen rendelkezésre állnak világszínvonalú tudással rendelkező szakemberek. A hazai gyógyszeripar több mint 13 ezer embert foglalkoztat (csak a Servier hazai érdekeltségei mintegy 3000 alkalmazottat), akik között kiemelkedően magas, 36 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya. A k+f-ben foglalkoztatják a teljes létszám 15 százalékát. A hazai gyógyszeripar adó- és járulékbefizetése fokozatosan nő (2006-ban 48, 2007-ben 51,8, 2008-ban 58,1 milliárd volt).

A k+f ráfordítások aránya az árbevételhez viszonyítva 7 százalék volt 2008-ban, ez értékben 51 milliárd forintot jelent, a beruházások becsült aránya az árbevételhez viszonyítva megközelítőleg 8 százalékot (értékben 54 milliárd forintot) tett ki.

A nagy magyar gyártók – így a Servier is – az iparág jelentős szereplői, itthon gyártanak, kutatnak, beruháznak és foglalkoztatnak. A befektetések szempontjából az innovatív kutatásokat itthon folytató vállalatokkal együtt igen magas összeggel segítik a magyar egészségügyet, élénkítik a gazdaságot.

A gyógyszeripar nem csupán a gyógyszerkasszával köthető össze, hanem számos egyéb ponton kapcsolódik be a nemzetgazdaság működésébe. A Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága és a Magyar Egészég-gazdaságtani Társaság felmérése alapján a magyar egészségügynek 14-15 milliárd forintnyi bevétele származott klinikai vizsgálatokból. 2008-ra 12 cég 855 klinikai vizsgálati helyszínt jelölt meg, összesen kb. 10-17 ezer beteget vontak be. A felmérés másik fontos adata a klinikai kutatások szervezésére vonatkozott. A gyógyszercégek ráfordítása 34 milliárd forintra becsülhető a vizsgálatok ezen vonatkozásában, melyek részben más hazai kis- és közepes vállalatok bekapcsolásával folynak, hazai kutatók szakmai sikereit és biztos megélhetését is biztosítják. Összességében becslések szerint a gyógyszercégek közel 50 milliárd forintot fordítottak nemzetközi klinikai vizsgálatokra. Ez az öszszeg a magyar bruttó hazai össztermék 0,2 százaléka.

A befektetésnek számos egyéb hozadéka van, az egészségügyi intézmények többsége kifejezetten támogatja a klinikai vizsgálatok végzését, ami komoly szakmai és anyagi támogatást jelent az intézménynek. Az ott dolgozó orvosok és munkatársaik részévé válnak a nemzetközi élvonalnak anélkül, hogy elhagyni kényszerülnének az országot, továbbra is a hazai kórházakban hasznosíthatják tudásukat. Nemzetközi szakmai kapcsolatokat építenek, egy-egy vizsgálat kapcsán tapasztalatokat cserélnek, nemzetközi konferenciákon, találkozókon vesznek részt, tudományos ismereteiket folyamatosan bővítik, tudásuk nemzetközi szinten is elismerést nyer. Magyarországon több ezer orvos számára jelent ez biztos hátteret, a társadalom számára pedig itthon dolgozó, nemzetközileg elismert, a legújabb tudományos eredményeket alkalmazó orvosokat.

Magyarország több mint százéves hagyományokkal rendelkező gyógyszeripara, valamint a magasan kvalifikált munkaerő jelenléte sok gyógyszercéget ösztönözhetne a nagymértékű, folyamatos beruházásra. A beruházások igen jelentősek is, lendületük azonban nem töretlen. A gyógyszer-gazdaságossági törvény számos többletkiadást rótt a gyógyszervállalatokra, az új innovatív készítmények befogadása pedig nehézkesen történik.

Ennek ellenére a Servier hazai tevékenységét éppen a kutatás-fejlesztés területén bővítette az elmúlt esztendőkben is, ahogyan az már a kezdeti évektől kiemelkedően fontos szerepet játszik a vállalat életében.

Már 2 évvel a magyar leányvállalat, a Servier Hungaria 1994-es megalapítása előtt, 1992-től kezdődően folytat a cég klinikai vizsgálatokat hazánkban. A Servier saját kutatásaiból származó innovatív készítményekkel végzett klinikai fejlesztéseinek száma az évek során folyamatosan emelkedett, így 1997-től szükségessé vált a vizsgálatok lebonyolításával foglalkozó önálló részleg (ICTR – Nemzetközi Terápiás Kutató Centrum) létrehozása. Jelentős befektetése volt a cégcsoportnak 1995-ben az Egis Gyógyszergyárban szerzett többségi tulajdon, amely több száz fős kutatórészlegével kiemelkedik a régiós versenytársak közül. A magyar gyógyszerkutatói innovációs készség elismeréseként 2007-ben 7 milliárd forintos beruházással létrehozta a Servier Research Institute of Medicinal Chemistryt Budapesten, mintegy 50 új kutatóhelyet teremtve. A budapesti intézet a Servier kutatóintézetei közül az első, amely nem Franciaországban működik.

A szerző a Nemzetközi Klinikai Kutatási Központ (Servier) igazgatója