Döntés a kedvezményekről

A nagy bevallások napja a mai, legalábbis a hazai cégek életében: számos adóbevallás határideje ma éjfélkor jár le. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) nemcsak a társasági nyereségadóról, hanem – az idén utoljára – a társas vállalkozások különadójáról, a hitelintézeti járadékról, s az energiaipari cégeket terhelő Robin Hood-adóról is számot kell adni. Be kell nyújtani a jövedelemminimummal kapcsolatos nyilatkozatot is. Ha egy vállalkozás nyeresége nem éri el az adótörvényben szereplő csökkentő és növelő tételekkel korrigált öszszes bevétel két százalékát – vagyis a jövedelemminimumot –, és úgy dönt, nem ez utóbbi öszszeg, hanem a tényleges nyeresége után fizeti be a társasági adót, akkor adóbevallásához kapcsolódóan egy külön nyilatkozatot is ki kell töltenie.

Magánál a bevallásnál is számos dologra kell figyelni – hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Először is, a kedvezményes átalakulás vagy eszközátruházás tényét és az ezekhez kapcsolódó könnyítések igénybevételét már a főlapon is jelezni kell. Ugyanez igaz a bejelentett részesedés esetén, és a főlapon kell számot adni arról is, hogy egy-egy cég a mikro-, kis- és középvállalati körbe tartozik-e. Ha egy vállalkozásnak még adófizetési kötelezettsége van, ennek ma éjfélig eleget kell tennie, különben késedelmi pótlékkal sújthatják. Ha egy cégnél adótúlfizetés mutatkozik, a kérdéses összeget az APEH nem utalja automatikusan vissza még abban az esetben sem, ha ez a társaságiadó-bevallásból világosan kiderül. Erről külön kiutalási kérelemben kell rendelkezni. Ha pedig a vállalkozás túlfizetett adóját egy másik adónemnél – egyebek mellett az áfánál vagy a személyi jövedelemadónál – kívánja számításba vetetni, ezt egy átvezetési kérelem segítségével teheti meg.

Könnyebbség: a veszteség elhatárolásához már nem kell engedély az adóhatóságtól: ha ezt szerepeltetik az adóbevallásukon, az elhatárolt veszteség automatikusan figyelembe vehető a következő évek nyereségével szemben. Új és kedvező változás az is, hogy fejlesztési tartalék esetén a „türelmi idő” négyről hat évre nő, az egy éven túli lejárt követelés értékének az ötöde pedig adóalap-csökkentő tétel.

Vannak kérdések, amelyeket a bevallás benyújtása előtt el kell dönteni, s utólagos módosításra nincs lehetőség. Ilyen az adókedvezmények érvényesítése. „Ha egy vállalkozás nem jelezte, hogy adókedvezményt kíván igénybe venni, akkor később már nem részesülhet e könnyítésekben az adott év vonatkozásában” – húzta alá Veszprémi. Hasonlóképpen működik a nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó adókedvezmény. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezménynél azt is el kell dönteni, hogy a cég egy összegben vagy az értékcsökkenéssel arányosan kívánja-e érvényesíteni a könnyítési lehetőséget. Van mód gyorsított értékcsökkenési kulcs alkalmazására is. Ma éjfélig kell határozni arról is, hogy egy vállalkozás – 50 millió forintos adóalapig – igénybe veszi-e a kedvezményes, a tavalyi 16 helyett 10 százalékos adókulcsot annak fejében, hogy a megtakarított összeget fejlesztési tartalékba teszi.KR

- a társas vállalkozások különadójáról

- a hitelintézeti járadékról

- a Robin Hood-adóról

- jövedelemminimummal kapcsolatos nyilatkozat

- az adókedvezmények érvényesítésének szándékáról

- a kedvezményes (10 százalékos) adókulcs igénybevételéről

- helyi iparűzésiadó-bevallás

- az innovációs járulékról

- a vagyonadóról

- a társas vállalkozások különadójáról

- a hitelintézeti járadékról

- a Robin Hood-adóról

- jövedelemminimummal kapcsolatos nyilatkozat

- az adókedvezmények érvényesítésének szándékáról

- a kedvezményes (10 százalékos) adókulcs igénybevételéről

- helyi iparűzésiadó-bevallás

- az innovációs járulékról

- a vagyonadóról-->