A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa megszüntette a versenyfelügyeleti eljárást 12 olyan ügyben, amelyet a Tigáz Zrt. kezdeményezett az EMFESZ Kft. ügynökségei ellen, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat feltételezett megsértése miatt. A döntés ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. A 12 panaszból egy közvetlenül az EMFESZ ellen irányult, 11 pedig a partnerei ellen. Az ügyeket összevonta és egy csomagban kezelte.



A beadott panaszok alapján a GVH azt valószínűsítette, hogy az EMFESZ 2009-ben, lakossági szolgáltatása népszerűsítése során megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott önmaga piaci szerepéről, a szolgáltatóváltás módjáról, illetve az elérhető árkedvezmény mibenlétéről. Feltételezhető volt, hogy egyes ügynökei azt sugallták az ügyfeleknek, hogy
- azért kell az EMFESZ-t választaniuk, mert megszűnik a közüzemi szolgáltató;
- aki nem szerződik időben, lemarad az ígért kedvezményről;
- később már nem válthat, és a legmagasabb árat kell fizetnie a gázért;
- évente akár 8 százalékos megtakarítás is elérhető a szolgáltató váltással.

Ezek alapján a GVH vizsgálata kiterjedt a társaság teljes kommunikációs gyakorlatára és kommunikációs eszközeire is. Vizsgálata során megállapította, hogy az EMFESZ tájékoztatásaiból nem olvasható ki a közüzemi szolgáltató megszűnésére való utalás, viszont megállapítható, hogy a fogyasztók egy nem elhanyagolható kör elvileg valóban elérheti a meghirdetett évi 8 százalékos, azaz az egy havi megtakarítást.

Döntésében a versenytanács kiemelte, hogy az EMFESZ és az ügynökségei közötti szerződések nem tartalmaznak olyan elemet, amely releváns, megtévesztésre alkalmas információt tartalmazna. Ugyanakkor nem zárható ki egyértelműen, hogy egyes ügynökök, ügyfélszerzés közben mégsem adtak megfelelő tájékoztatást, de ezen egyedi panaszok nem elégségesek annak kimondásához, hogy az EMFESZ az ügynökrendszer működtetése során rendszerszerűen jogsértően járt volna el.

A GVH az EMFESZ online szerződéskötési rendszeréről megállapította, hogy annak menete nyilvánvalóan kiküszöböli annak lehetőségét, hogy a fogyasztó esetleg valótlan, illetve megalapozatlan információ alapján kössön szerződést. Összességében tehát a versenytanács sem az ügynöki értékesítés kapcsán, sem az online szerződéskötés esetében nem látta bizonyítottnak, hogy törvénysértés történt volna.