„Ez az első jele lehet annak, hogy a bankok - a válság kirobbanása óta először, és most is nagyon óvatosan, de - újra nyitottabbá kezdenek válni a hitelezésre, illetve az is valószínű, hogy a vállalkozások bankokkal kapcsolatos elvárásai is árnyaltabbak lettek” – elemezte az eredményeket Németh László.
A mintegy 700 kkv vezető megkérdezésével végzett kutatás eredményéből az is kiderült, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a banki hitelek jelentik az elsődleges finanszírozási megoldást (39 százalék). Második helyen (34 százalék) az uniós és állami pályázatokból nyert támogatásokat jelölték meg finanszírozási lehetőségként, melyet a tagi vagy tulajdonosi kölcsönök követnek (31 százalék).
A kutatás talán legpozitívabb eredményének az tekinthető, hogy a vállalkozások zöme, 82 százaléka véli úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális esélye van annak, hogy az elkövetkezendő egy évben visszafizetési problémákkal fog szembesülni.
Az által refinanszírozott vállalkozói hitelek – bár több könnyítés történt az elmúlt évben a hitelkonstrukciókban - egyelőre kevésbé elterjedtek, mint a normál banki hitelek.
A kutatás során megkérdezett 700 kkv csupán 7 százaléka vett igénybe eddig uniós finanszírozású hitelt, és mintegy 14 százalékuk számol ezzel a finanszírozási formával. Az alacsony ismertség és igénybevétel legfontosabb oka az, hogy az EU források felhasználása a likviditási/működésfinanszírozási területen kizárt, illetve erősen korlátozott – itt minden esetben elvárt új tevékenység, beruházás vagy tevékenység bővülés, amire a válság kapcsán kevés cég gondol. Az uniós hitelhez folyamodó vállalkozások körében az Új Magyarország Forgóeszköz Hitel és az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitel konstrukciók a leginkább népszerűek.
