A BSA kutatása szerint az európai polgárok ötödének fogalma sincs arról, vajon adatai fellelhetőek-e a "virtuális térben", az úgynevezett számítási felhőben (cloud computing), sőt 60 százalékuk még a számítási felhő fogalmáról sem hallott. A felhasználók nem tudták megmondani azt sem, kinek a feladata lenne a személyes, online adatok védelme, bár megfogalmazták azt, hogy szükség volna a kormányzat, a vállalatok és a felhasználók közötti kapcsolat javítására, illetve az internethasználat kockázatainak ismertetésére és a legjobb gyakorlatok bemutatására.
A BSA felmérése emlékeztet: egyre több vállalkozás, szervezet, egyén és kormányzat dönt úgy, hogy a számítási felhő keretei között, online módon tárolja adatait. Ezzel együtt azonban nő az ezzel kapcsolatos internetes bűnözés veszélye is. Az úgy becsüli, hogy az internetes bűnözők akár 6 millió számítógépet is használnak a személyes adatok meghamisítására és spamek (levélszemét) terjesztésére.
Az 5 európai országban, Franciaországban, Lengyelországban, Nagy Britanniában, Németországban és Spanyolországban megkérdezett válaszadók többsége úgy vélte, hogy nemzetközi szinten hatékonyabban lehet az internetes biztonságot védeni, mint nemzeti szinten. A nemzetközi összefogást, 77, illetve 74 százalékos arányban főleg a spanyolok és a lengyelek támogatták, míg 46 százalékos aránnyal legszkeptikusabbnak az angolok bizonyultak. A szigetországiak elzárkózása annak ellenére is fennmaradt, hogy a brit képviselőház nemrég az EU nagyobb szerepvállalását és a NATO-val történő fokozott együttműködést szorgalmazta az internetes biztonság terén.
A BSA részére a YouGov készítette a kutatást. Az online megkérdezést az egyes résztvevő országok nemzeti felnőtt lakosságot reprezentáló mintáin végezték, összesen több mint 4.200 személy megkérdezésével.
