Tőkehiány fékezi a növekedést

Hosszú évek óta komoly gondot okoz a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv-k) az alacsony tőkeellátottság, a krónikus alulfinanszírozottság – ezért is különösen fontos, hogy minél szélesebb körben legyenek elérhetők a Széchenyi-kártyához hasonló forráslehetőségek. Köztudott: miközben az mkkv-k adnak munkát a foglalkoztatottak mintegy kétharmadának, részesedésük a hozzáadottérték-teremtés terén jóval alacsonyabb, az adókedvezményekből – legalábbis a társasági adózás terén – pedig alig-alig jut e szektornak.

Igaz, az az unióban általános jelenség, hogy az mkkv-k súlya fokozatosan csökken, akár a vállalkozások, illetve a foglalkoztatottak számát, akár a hozzáadott érték arányát vesszük figyelembe. Az uniós kimutatás szerint azonban Magyarországon az arányok még mindig jócskán elmaradnak a megszokott EU-s értékektől is: több kisvállalkozás több foglalkoztatottal is kevesebb értéket állít elő nálunk, mint átlagosan az unióban.

A magyar kkv-szektor helyzetéről árulkodik az is, hogy az iparkamaránál működő Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérése szerint leginkább a kis, magyar tulajdonban lévő cégek sínylették meg a gazdasági válságot. A GVI által készített konjunktúraindex szerint a tisztán külföldi tulajdonú cégek eleve kedvezőbb kilátásokról adtak számot még a válság kitörése előtt, ez év elején pedig szintén ők számítottak a legnagyobb arányú javulásra. A száz százalékban magyar tulajdonú cégek ezzel szemben folyamatosan a legalacsonyabb szintű kilátásokról számoltak be az utóbbi három év során. Hasonló tanulság szűrhető le abból, ha a várakozásokat az exportárbevételen belüli aránya szerint vesszük górcső alá. Itt az idei év elején mutatkozó megugrás a több mint 50 százalékban kivitelre termelő vállalatok körében jelenik meg, a kizárólag a belső piacra termelő cégek pedig a legborúsabb, szinte végig mínuszban tartózkodó kilátásokról számoltak be.

Ezeket az arányokat követi az adókedvezmények megoszlása is. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2008-as gyorsjelentéséből az szűrhető le, hogy egy-egy foglalkoztatott után a tisztán magyar tulajdonú cégek 3800 forintnyi kedvezményt érvényesítenek, a legalább felerészt külföldi tulajdonú cégek pedig ennek sokszorosát, 102 700 forintot.

Mindezek hátterében szakemberek szerint az alacsony hatékonyság és termelékenység, a feketegazdaság erőteljes jelenléte, valamint gyakran a vállalkozói ismeretek hiánya húzódik meg. Emellett szabályozási-gazdaságpolitikai gondok is nehezítik a kis cégek életét. Az érintettek – többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – szerint az adóteher csökkentése, az adórendszer egyszerűsítése, életszerű hitel- és tőkeprogramok segítenék elő a szektor megerősödését. Utóbbi keretében többen szorgalmazzák a Széchenyi-kártya további bővítését, kiterjesztését is. Emellett a beszállítói láncok erősítése, az innováció elősegítése s a lánctartozások felszámolása is sokat lendítene az mkkv-k helyzetén. KR

A munkáltatók a foglalkoztatottak után az idén 27 százalékos tb-járulékot kötelesek fizetni, ennek mértéke korábban még 32 százalék volt.

A munkáltatók a foglalkoztatottak után az idén 27 százalékos tb-járulékot kötelesek fizetni, ennek mértéke korábban még 32 százalék volt. Vélemény Vadász György. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A Széchenyi-kártya bevezetése óta fontos, hiánypótló szerepet tölt be a magyar kkv-k finanszírozásában. Havonta két-háromezer vállalkozás igényli a kedvező hitellehetőséget, azaz: a cégek jelentős része a Széchenyi-kártya nélkül nem volna képes megvalósítani célkitűzéseit. A bankok ugyanis olyan biztosítékokat követelnek, amelyeket a kkv-k általában nem tudnak felmutatni. Fontos, hogy e konstrukció esetében nem a hitelező profitja az elsődleges szempont. E kedvező tapasztalatokat kellene figyelembe venni a Jeremie-források elosztásakor is: a 170 milliárd forintos keretből eddig alig 10 milliárdot használtunk fel. A kártya egyik hátránya, hogy nem komplex fejlesztéseket finanszíroz.

Antalffy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke. A Széchenyi-kártya indulásakor kifejezetten jól kitalált, előnyös termék volt a magyar piacon. Abban, hogy azóta megemelkedett a „bebukott” hitelek aránya, a gazdasági válságnak van fontos szerepe. A krízis hatására csökkent a bankok hitelkihelyezési hajlandósága is. A konstrukció népszerűségének egyik fontos tényezője ugyanakkor a kamatkedvezmény mellett az állami garanciavállalás. Szerintem a Széchenyi-kártya lefedi azt a területet, amelyre kitalálták, így a kkv-k fokozottabb finanszírozását más eszközökkel és csatornákon keresztül érdemes megoldani a paletta szélesítése helyett.

Szűcs György. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. A Széchenyi-kártyát kitűnő finanszírozási konstrukciónak tartom. Szervezetünkön belüli népszerűségét mutatja, hogy országosan 78 ipartestületi tag terjeszti. Legfőbb erénye, hogy azonnali pénzforrást biztosít a kisvállalkozások részére. Ez különösen fontos a pályázatok kapcsán, hiszen gyakran így sikerül előteremteni a beruházások önrészét vagy előlegét. Tény ugyanakkor, hogy a válság miatt jelentősen megnőtt a bebukott Széchenyi-kártya-hitelek aránya. Óvatosságra intenék az átalakítások kapcsán is: alaposan fontolóra kell venni, hogy valóban más irányt, szélesebb működési kört kell-e szabni a Széchenyi-kártyának.

-->