BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A Manufaktúra-Befektető veheti meg a Zsolnay kisebbségi részét

A Manufaktúra-Befektető Kft. (M-B) vásárolhatja meg a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. kisebbségi tulajdonrészét.

A pécsi közgyűlés csütörtöki döntése értelmében a pályázaton egyedüliként résztvevő és nyertes budapesti székhelyű, Tomcsányi László ügyvezetésével működő projektcég szerződhet a városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt.-vel a 49 százalékos részvénycsomag, valamint két szavazatelsőbbségi részvény megvásárlására.

Az M-B a 230 millió forintos vételárat 2011. március 31-ig teljesíti a pályázati kiírásban feltételeként szabott, a Zsolnaynak nyújtandó félmilliárd forint tőkejuttatással együtt.

A vevő úgy vállalt kötelezettséget valamennyi tradicionális Zsolnay-termék gyártására, forgalmazására, hogy alacsonyabb költségszintet és hatékonyabb működést tűzött ki célul. Öt éven belül reorganizációs tervet készít, javítaná a versenyképességet, és csökkentené a fizetési kötelezettség-állományt.

Az M-B tovább szélesítené a termékkört, piacképes termékportfóliót alakítana ki. A társaság a legnagyobb potenciált az épületkerámiák gyártásában látja, ehhez nélkülözhetetlennek tartja a megfelelő tőkét és a szakembergárdát.

Az ellenzéki szocialista frakció nem támogatta az előterjesztést, mert az MSZP-s képviselők megítélése szerint a város a korábbi ajánlatokhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett kénytelen megválni a kisebbségi részvénypakettől, ráadásul nem világos, hogy az M-B a 500 millió forintos tőkejuttatást milyen módon - tőkeemeléssel, tagi kölcsön, vagy pótbefizetés formájában -kívánja végrehajtani.

A közgyűlés korábban azért döntött a pályázat kiírásáról, mert bár a manufaktúra stabilitását különböző költségcsökkentő intézkedésekkel sikerült megteremteni a közelmúltban, hatékony működéséhez közép- és hosszú távon mindenképpen szükség van további források bevonására.

A városvezetés a külső tőkebevonástól azt várja, hogy lehetővé válik egy, a jelenleginél korszerűbb, energiatakarékosabb, jobban szervezhető és lényegesen alacsonyabb munkaerőigénnyel számoló üzem létrehozása, amellyel a multinacionális cégek által igényelt tömegáru nyereséges termelése is biztosítottá válna.

A Zsolnay 2006 elején, térítésmentesen, de másfél milliárdos hitelállománnyal együtt került az ÁPV Zrt.-től az önkormányzathoz. A vállalat jelenleg 99,84 százalékban a városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. tulajdona.

A manufaktúra az elmúlt években többször is veszteséges volt, az ellehetetlenülés fenyegette. A város 2008-ban előbb 717 millió, később pedig 500 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amikor a Pécs Holding Zrt.-be apportálta a cég részvényeit, s 860 millió forintért mintegy 31 ezer négyzetméteres területet megvásárolt a vállalattól, mivel az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik kulcsberuházása, a Zsolnay Kulturális Negyed a gyártelepen valósul meg.

A cég jegyzett tőkéje 2008 végén 1,1 milliárd forint, az évi árbevétele 1 milliárd 54 millió, üzemi eredménye 10 millió forint volt. A tavalyi és idei gazdálkodására vonatkozó adatokat nem árulták el a társaságnak az MTI által megkeresett vezető tisztségviselői.

Pécs tavaly tavasszal már megpróbálta eladni a Zsolnay kisebbségi tulajdonrészét és menedzsmentjogait. Az értékesítésre kiírt pályázatra a Matyi Dezső érdekeltségébe tartozó Pécsi Direkt Kft. és a máltai TECLIMA Kft. jelentkezett, de mindkettő visszalépett.

Az előbbi 800 millió forintot kínált, de a többségi tulajdonos Pécs Holding Zrt. "érdekeit védő", a menedzsmentjogokat korlátozó szindikátusi szerződést nem tudta elfogadni. A már győztesként kikiáltott és a részvényekért 698 millió forintot ígérő TECLIMA az akkori jobboldali ellenzék támogatásának hiányára hivatkozva gondolta meg magát.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek