
„Jó híreket kap a világ nemsokára" – Irán pont azt nem adja át Amerikának, ami Trumpnak leginkább kell
Közeledik a megállapodás, de azért továbbra is tele van fordulatokkal, csavarokkal a közel-keleti konfliktusról szóló amerikai iráni tárgyalássorozat. Az nem újdonság, hogy bár papíron életben van az iráni–amerikai tűzszünet, a háttérben újabb katonai forgatókönyveket készítettek elő a felek. Úgy tűnik, Washington és Teherán kezd egyre gondolni, nyitnak egymás irányában és engedményeket is tesznek a felek, de a teljes konszenzus még messze, a talaj pedig ingoványos.
Irán vs USA: Miről van szó?
- Az Egyesült Államok azt követeli, hogy Irán adja át vagy semmisítse meg a magasan dúsított uránkészleteit, megakadályozva ezzel az iráni atomfegyver kifejlesztését.
- Irán válaszul a gazdasági szankciók feloldását és biztonsági garanciákat kér a Nyugattól a nukleáris programjának korlátozásáért cserébe.
- Washington a nukleáris kérdés mellett az iráni rakétaprogram korlátozását és a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásának leállítását is el akarja érni.

A tárgyalások elsődleges és legégetőbb célja az amerikai–iráni háború végleges lezárása és a jelenlegi feszült tűzszünet fenntartása. Az Axios amerikai forrásoktól úgy értesült, Washington és Teherán jól halad annak irányába, hogy megnyíljon a Hormuzi-szoros, Irán szabadon értékesíthetné olajkészleteit, és megkezdődhetnének a nukleáris program visszaszorítását célzó egyeztetések.
Úgy tudni, a felek szándéknyilatkozatot írnának alá, amely hatvan napra szólna, és kölcsönös beleegyezéssel meghosszabbítható lenne. A tűzszünet ideje alatt a Hormuzi-szoros díjmentesen, szabadon hajózható lenne: Irán eltávolítaná a telepített aknáit, az Egyesült Államok pedig feloldaná az iráni kikötőkre vonatkozó blokádját, és szankciós mentességeket adna az olajexporthoz.
Az amerikai források elismerték, hogy mindez jelentős könnyítés Iránnak, ugyanakkor megjegyezte: a globális olajpiacot is nagymértékben tehermentesítené. A tervezet szerint minél hamarabb távolítják el az iráni aknákat és teszik lehetővé a szabad hajózást, annál korábban szűnik meg az amerikai blokád. A perzsa állam továbbá kötelezettséget vállalna arra, hogy nem törekszik atomfegyver megszerzésére, és tárgyalásokat folytatna az urándúsítási program felfüggesztéséről, valamint a magasan dúsított urán készletek átadásáról. Két forrás szerint Teherán a közvetítők útján szóbeli ígéreteket is tett a lehetséges engedmények mértékéről.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere Újdelhiben tartott sajtótájékoztatót, indiai diplomáciai látogatása alatt. „Azt hiszem, talán fennáll annak a lehetősége, hogy a következő néhány órában a világ jó híreket kap” – mondta Rubio a Guardian tudósítása szerint. Hozzátette, hogy „jelentős” előrelépés történt az Iránnal folytatott béketárgyalásokon, de óvatosságra intett, hogy ez még nem a „végleges". Rubio megismételte, hogy Irán soha nem birtokolhat atomfegyvert, és hogy a Hormuzi-szorost nyitva kell tartani a globális tengeri forgalom előtt anélkül, hogy Teheránnak díjat kellene fizetnie a biztonságos áthaladásért.
„Az elmúlt 48 órában némi előrelépést értünk el az Öböl-térségbeli partnereinkkel együttműködve egy olyan vázlat kidolgozásában, amely végső soron – ha sikerül – nemcsak egy teljesen nyitott szorost eredményezhet... hanem kezelheti azokat a kulcsfontosságú kérdéseket is, amelyek Irán múltbeli nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ambícióinak alapját képezték" – így Rubio.
A külügyér alapvetően okkal optimista, hiszen az általa soroltak megfelelnek az egy hete kiszivárgott amerikai feltételeknek, amit a békemegállapodás miatt szabott:
- az iráni dúsított urán átadása az Egyesült Államoknak;
- míg Washington állítólag nem vállalna háborús jóvátételt
- és csak az iráni befagyasztott vagyon kisebb részét oldanák fel.
Irán ezzel szemben háborús kártérítést, befagyasztott pénzügyi eszközeinek felszabadítását, az amerikai kikötői blokád megszüntetését, valamint a térségben zajló harcok leállítását követeli. Teherán ragaszkodik ahhoz is, hogy bizonyos ellenőrzést megtarthasson a Hormuzi-szoros hajóforgalma felett.
A Reuters úgy tudja, hogy a javasolt békekeret három szakaszból áll össze:
- a háború hivatalos befejezése,
- a Hormuzi-szorosban kialakult válság megoldása
- ...és egy 30 napos tárgyalási ablak megnyitása egy szélesebb körű megállapodásról, amely meghosszabbítható.
Két pakisztáni forrás azt nyilatkozta a hírügynökségnek, hogy a javasolt memorandum szerint a szorost azonnal megnyitnák, miután az Egyesült Államok feloldja a blokádot. Marco Rubio azt mondta, hogy ha a vázlatról megállapodás születik, az „teljesen nyitott szorosokat” jelentene, „díjmentes” útszakaszt.
A Tasnim hírügynökség szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózásban bekövetkező bármilyen változás az Egyesült Államok egyéb kötelezettségeinek végrehajtásától függ. Azt is közölték, hogy a szankciók részeként világszerte befagyasztott iráni pénzeszközök egy részét a megállapodás első szakaszában fel kell szabadítani.
Ez egyezik az USA ajánlatával.
Az egyik pakisztáni forrás hozzátette még, hogy ha az Egyesült Államok elfogadja a memorandumot, további tárgyalásokra kerülhet sor a muszlim Íd ünnep jövő pénteki vége után.
Egy magas rangú iráni forrás azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy ha Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa jóváhagyja a memorandumot, azt elküldik Mojtaba Khamenei legfelsőbb vezetőnek végső jóváhagyásra, akiről legfelsőbb vezetővé kinevezése óta semmilyen hitelesített felvétel nem áll rendelkezésre.
Ugyanakkor egy magas rangú iráni forrás vasárnap a Reutersnek arról beszélt, hogy Teherán nem egyezett bele a magasan dúsított uránkészletének átadásába. Sőt a forrás szerint Irán nukleáris kérdése nem is volt része az Egyesült Államokkal kötött előzetes megállapodásnak. „A nukleáris kérdést a végleges megállapodásra irányuló tárgyalások során fogják tárgyalni, ezért nem része a jelenlegi megállapodásnak. Tehát nem született megállapodás Irán magasan dúsított uránkészletének az országból való kiszállításáról” – mondta a forrás.
Bár kétségtelen, hogy az amerikai és izraeli légicsapások hullámai jelentősen aláásták Irán katonai képességeit, Donald Trump számos alapvető célkitűzése továbbra sem teljesült, és most lényegében a Hormuzi-szoros jelenlegi állapotának visszaállítására törekszik. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a tavaly júniusi amerikai és izraeli légicsapások után még mindig eltemetve van egy magasan dúsított uránkészlet, és Irán állítólag az amerikai-izraeli támadások ellenére is megtartotta háború előtti rakétakészletének nagy részét.
Csak nyugalom! Hogy mi?
A nukleáris kérdés igen fajsúlyos, hanem az egyik legfontosabb kérdése a későbbi megállapodásnak, ezért nem meglepő, hogy a felek óvatosak, kivárnak. Az amerikai elnök Truth Socialon azt írta, az Iránnal folytatott tárgyalások „rendezett és konstruktív módon haladnak”, hozzátéve, hogy arra kérte képviselőit, hogy ne siettessék a megállapodást, mert az idő nekik dolgozik. Az iráni kikötők elleni amerikai blokád addig érvényben marad, amíg megállapodás nem születik.
Az amerikai elnök egy későbbi bejegyzésében megjegyezte még, hogy szerinte a Barack Obama volt elnök 2015-ös nukleáris megállapodása, amelyet korábban Közös Átfogó Akciótervként volt ismert, az egyik „legrosszabb” megállapodás, amelyet az Egyesült Államok valaha is kötött. Megígérte továbbá, hogy bármilyen megállapodást is kötnek Iránnal, az sokkal jobb lesz.
Fontos a stratégiai nyugalom, de megoldást is kell találni.
A konfliktus elhúzódása egyre nagyobb nyomást gyakorol a világgazdaságra, elemzők szerint a Hormuzi-szoros körüli káosz hamarosan minden idők egyik legsúlyosabb energiaellátási válságává válhat.
A magas energiaárak különösen érzékenyen érinthetik Donald Trumpot is, aki novemberben kulcsfontosságú félidős választások elé néz. A Fehér Házban attól tartanak, hogy az emelkedő üzemanyagárak és az elhúzódó közel-keleti konfliktus politikailag is komoly károkat okozhat a republikánusoknak.









