Hiperszonikus rakéták és drónok százai: az eddigi egyik legsúlyosabb orosz csapás zúdult Kijevre
Oroszország vasárnap hajnalban 90 rakétát és 600 drónt indított a Kijev és környéke ellen a háború egyik legsúlyosabb légitámadásában. A több órás bombázásban ukrán hatósági adatok szerint négyen életüket vesztették, több mint nyolcvanan megsérültek, tucatnyi lakóépület és létesítmény sérült meg.
A robbanások hajnali egy óra után kezdődtek Kijevben. A fővárosban legalább két ember meghalt, 69-en megsérültek – közölte Vitalij Klicsko polgármester, aki az egyik helyszínről számolt be. Az ukrán külügyminisztérium épületének ablakai betörtek, a Függetlenség téren is keletkezett kár. A tágabb kijevi régióban további két ember halt meg és kilencen sebesültek meg.
A közép-ukrajnai Cserkassziban 11-en sebesültek meg, miután egy drón bérháztömbbe csapódott. Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy vízellátási létesítményeket is ért támadás: Moszkva azokat akarta megrongálni a nyári, megnövekedett vízfelhasználás előtt.
Mi az Oresnyik?
Az orosz hadsereg az Oresnyik hiperszonikus, ballisztikus rakétát is bevetette, harmadjára a háború alatt. A rakéta maximális hatótávolsága körülbelül 5500 km, a sebessége elérheti a Mach 10-et, vagyis a hangsebesség tízszerését. Moszkva azt állítja, hogy képes kijátszani a modern légvédelmi rendszereket, és hiperszonikus sebességgel csaphat le európai célpontokra.
A fegyver úgynevezett MIRV-technológiával rendelkezik: egyetlen rakéta több, egymástól független célra is irányítható robbanófejet hordoz, amelyek a visszatérési fázisban különválnak egymástól. Becslések szerint akár hat robbanófejet is képes hordozni, amelyek mindegyike saját szétszóródó töltetet tartalmaz, és külön célpontokat vehet célba.
Putyin úgy jellemezte a fegyvert, mint amely nukleáris töltettel felszerelhető, és képes mélyen védett, föld alatti célpontok megsemmisítésére is. Egy 2024-es amerikai értékelés kísérleti jellegűnek minősítette, és úgy becsülte, hogy Oroszország ekkor még csak maroknyi példánnyal rendelkezett belőle. Azóta azonban megkezdődött a rakéta sorozatgyártása.
Az orosz álláspont a kijevi légitámadásról
Az orosz védelmi minisztérium az Interfax hírügynökség szerint azt közölte, hogy a csapások ukrán katonai parancsnoki létesítményeket, légibázisokat, szárazföldi erők és katonai hírszerzés által használt helyszíneket, valamint hadiipari célpontokat értek. Moszkva közölte: a drónok és rakéták bevetése válasz volt Ukrajna orosz területeken végrehajtott, civilek ellen irányuló csapásaira.
Oroszország szerint Ukrajna pénteken többek közt csapást mért az orosz kézen lévő, kelet-ukrajnai Sztarobelszkre, ahol egy kollégiumot ért drón, amelyben 21 ember veszítette életét. Az ukrán vezetés ezzel szemben azt közölte, hogy a megsemmisített épület az orosz hadsereg egyik parancsnokságaként működött.
A nagyszabású támadást a világ vezetői elítélték. Orbán Anita magyar külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében a támadást Oroszország éjszakai, brutális csapásának nevezte, amely szerinte újabb borzalmas emlékeztető arra, milyen emberi áldozatokkal jár a háború. A külügyminiszter hangsúlyozta: a civileknek soha nem szabadna rakétákra, drónokra és robbanásokra ébredniük, és arra, hogy az életükért kell aggódniuk.
