Nem várt pillanatban kapott izzasztó kérdéseket Magyar Péter: a 480-as benzinár csak a bemelegítés, a brüsszeli terv is válaszra vár

„A tegnapi miniszterelnöki interjúból kiderült, hogy 2010-zel ellentétben ma Magyarországon nincs sem gazdasági, sem szociális, sem devizahitel-válság, nincs fojtogató munkanélküliség és nincs IMF-gyámság sem” – írta Gulyás Gergely egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő a Facebookon.

„Van viszont teljes foglalkoztatottság, alacsony az infláció és van gazdasági növekedés, az egyik legmagasabb az Európai Unióban” – fogalmazott a politikus. Szerinte a miniszterelnök által elmondottakból az is kiderül, hogy az új kormánynak még arra is van mozgástere, hogy új jóléti intézkedéseket vezessen be már az idén.

„Amiről viszont nem tudtunk meg semmit az interjúból, hogy miért nem vezeti be a Tisza-kormány a kampány alatt az új miniszterelnök által követelt 480 Ft-os benzinárat, mi a helyzet a vagyonadóval és a különadók kivezetésével, valamint, hogy igaz-e, hogy Brüsszel tényleg a szigorú migrációs politika feladását kéri az uniós forrásokért cserébe„ – írta Gulyás, miután Magyar Péter miniszterelnök az RTL Híradónak adta első kormányfői interjúját.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar gazdaság az előző kormány által kommunikáltnál lényegesen rosszabb állapotban van, ezért teljes körű állami átvilágítás zajlik, amelynek eredményeit augusztus 20. körül teszik közzé.  A miniszterelnök szerint a költségvetési hiány a kormányzati átadáskor már közel 7 százalékos szinten állt, ezért az új költségvetés módosítását augusztus végére tervezik benyújtani.

Ugyanakkor Magyar Péter több azonnali jóléti intézkedést is bejelentett: a százezer forintos iskolakezdési támogatást augusztusban fizetnék ki a családoknak, a nyugdíjasok pedig ősszel kaphatják meg a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, ötvenezer forintos részletét. A kormányfő a politikai vezetők fizetéscsökkentéséről is szólt, valamint arról, hogy hamarosan megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források felszabadításáról.

Az Orbán-korszak gazdasági mérlege megosztja a politikusokat és a szakértőket

A távozó Orbán-kormány gazdasági örökség megítélése körül élénk vita zajlik. Az előző 16 éve alatt a magyar GDP-arányos államadósság nem nőtt, hanem csökkent: a 2010-es 80,2 százalékról 74,6 százalékra mérséklődött, ami a legnagyobb ilyen jellegű javulás volt a régióban. A visegrádi országok egyike sem volt erre képes ugyanebben az időszakban, például Csehország és Szlovákia adósságrátája is emelkedett.

Ugyanakkor Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az új Tisza-kormány iszonyatos szembeszélben kezdheti meg a működését. A február végén kitört iráni háború nyomán a Hormuzi-szoros lezárása következtében az olajár két hónapja 100 dollár felett van, és a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb energiaválságától óv, ha a helyzet nem rendeződik.

Ehhez társul, hogy az Orbán-kormány közel 3850 milliárd forintos hiánnyal adta át a költségvetést, az új pénzügyminiszter a GDP 6,8 százalékára becsüli az éves hiányt, és augusztus végéig módosítást tervez benyújtani. Az elemző szerint a gazdasági reformokat egy esetleges energiaválság közepette kellene végrehajtani, az ING Bank idén már csak 1,5 százalékos növekedéssel számol.

A piacok egyelőre bizalommal tekintenek az új kabinetre – a forint ötéves csúcson van –, ám Virovácz szerint ez a hangulat törékeny, és a mézeshetek után gyorsan jöhet a kijózanodás.