Felfutóban a biomasszaüzlet

Erősen kérdéses, honnan lesz az országban annyi pénz, hogy 2020-ra az uniós vállalásunk szerint előírt 13 százalékra nőjön a megújulóalapú energiatermelés aránya a teljes energiafelhasználáson belül. „Már az is jelentős erőfeszítést igényelt, hogy 4-5 év alatt 2-3 százalékról 2009-re 5,8 százalékra nőtt az arány. A 13 százalék eléréséhez szükséges milliárdoknak legfeljebb az ötöde látható a mostani szabályozás szerint, illetve a hozzáférhető magyarországi és uniós támogatások alapján” – mutatott rá Drucker György, az Energiainfo vezető elemzője egy a megújulókról tartott tegnapi konferencián. Mint a rendezvényen elhangzott, a befektetők számára vonzóvá kell tenni a hazai megújulóberuházásokat, máskülönben elfordulhatnak az országtól a „zöldbefektetők”. A problémák ismertek: a mostaninál differenciáltabban kell az érintett beruházásokat ösztönözni, egyszerűsíteni kell az ügyintézést, engedélyezést, újra kell gondolni a hővel kapcsolt áramtámogatás rendszerét. „Még megújulótörvényünk sincs” – panaszolta Illés Elemér, az Enerpro Üzletfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója.

Ismert, hogy a hazai megújulóenergia-termelés meghatározó része a biomassza hasznosításán alapul, amely nagyban támaszkodik a hazai erdészetektől vásárolt nyersanyagra. „Faállományunk, fakitermelésünk és a kivágott fa jelenlegi hasznosítási aránya alapján Magyarországnak az uniós átlagnál jobb lehetőségei vannak a biomassza-termelés növelésére” – jelentette ki Nagy Dániel, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője. Míg az ország fakészlete 1980-ban 296 millió köbméter volt, most, azaz 30 év elteltével 360 millió köbméter. Húsz év alatt az erdősített terület 1,8 millió hektárról kétmillió fölé nőtt, dacára az időközben beindult energetikai célú fahasznosításnak.

A biomassza-tüzelés hazai mintaprojektje a borsodi erőmű. Az ezredfordulóra közel 50 éves, eredetileg a lignitbázis hasznosítására épült létesítmény annak köszönheti a továbbélését, hogy meglévő infrastruktúrája és egyes berendezései átalakításával hibrid tüzelésre állította át az erőművet a tulajdonos. A 3,1 millió eurós beruházást a holland kormány is támogatta, cserébe a társaság szén-dioxid-kvótájáért. Szabó Zoltán, az AES csoporthoz tartozó Borsodi Energetikai Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az erőmű évi félmillió tonna biomasszát használ fel, erre négy regionális erdészettel van 2012-ig szóló szerződése. A társaság saját alapanyag-termelésbe is fogott. Jövőre takarítja be kísérleti fás szárú energiaültetvénye első tételét. Az erőmű-beruházás óta eltelt hét év tapasztalatai vegyesek. Miközben a hazai rönkbeszállítók stabil partnernek bizonyultak, az importrönk minősége egyenetlen, de nem elég rendszeres a másik alapanyag, a fűrészpor beszállítása sem. Gond a nagyszámú beszállító kezelése, esetenként felmerült, hogy közösen megkísérlik felhajtani az árakat, illetve inkább exportálják a termékeket, például Lengyelországba.