A bíróság kimondta: vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett személy csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni.
 
Az ügy alapjául egy 2009. október 8-án történt eset szolgált, amikor a felperes az egyik Match üzletben szeretett volna vásárolni vakvezető kutyája segítségével. Az üzlet biztonsági őre azonban megtiltotta a kutya bevitelét az üzletbe, amivel lehetetlenné tette a felperes belépését is. Az üzlet főpénztárosa megerősítette, hogy a kutyát az üzletbe nem lehet bevinni, a felperes így nem tudta személyesen elintézni a bevásárlást.
 
A felperes, akinek a Magyar Helsinki Bizottság jogklinika programja biztosított ügyvédi képviseletet, többek között annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az üzlet alkalmazottainak eljárása megsértette az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát, mert olyan helyzetbe hozta, hogy fogyatékossága miatt nem vehette igénybe a mások számára elérhető szolgáltatást. A felperes a jogsérelemmel okozott megaláztatás miatt félmillió forint nem vagyoni kártérítést is követelt az alperestől.
 
A bíróság ítéletében kimondta: jogsértő a vakvezető kutya bevitelének megtiltása, és indokolt a felperes által követelt kártérítés is, mert a perbeli eset megalázó jellege, nyilvános volta és a felperes helyzetéből eredő, átlagnál nagyobb sérülékenysége együttesen maradéktalanul megalapozza a kért összeget. A bíróság emellett eltiltotta az alperest a jövőbeli jogsértéstől, és arra kötelezte, hogy magánlevélben fejezze ki sajnálkozását az eset miatt.
 
Bár a jogsértés tényét a Csemege-Match Zrt. az elsőfokú eljárásban elismerte, a cég az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be.