A lakásépítés beindításában bízik Varjasné Székely Éva, a Quadrat Kft. vezetője, aki szerint a kívánatosnak tartott évi 40 ezer otthon megépítésével 100 ezer ember kapna munkát.
Mivel mostanra gyakorlatilag leállt ez a szegmense az ágazatnak, cége – amely főképpen a lakásépítésre specializálódott – ma már szinte csak vegetál, tartalékait éli fel. Tavaly tavasszal adták át az utolsó épületüket, azóta folyamatosan építik le a létszámot, most a telephelyükre keresnek vevőt. Ezért is üdvözli a szakember és kifejezetten biztatónak tartja, hogy az új kormány a turizmus és a mezőgazdaság mellett az építőiparnak is kiemelt szerepet szán. Ugyanakkor számos részletkérdés még kidolgozásra vár.
Véleménye szerint a gazdálkodási körülmények javításával kaphatna lendületet az ágazat. Szükség van az egész vállalkozói réteget sújtó magas adószint mérséklésére, a hitelkamatok csökkentésére, a túlzottan szigorú hitelfelvételi feltételek lazítására ahhoz, hogy a vállalkozók újból erőre kaphassanak. A túlburjánzott bürokrácia leépítése, rendeletek, törvények egyszerűsítése szintén halaszthatatlan.
Az átgondolatlanul bevezetett fedezetkezelői rendszer az ágazat mai tőkeszegényes helyzetében nem oldja meg a súlyos százmilliárdokra rúgó lánctartozások problémáját – véli másokkal egybehangzóan a szakember, aki szerint inkább az lenne a célravezető, ha azonnali jogi szankciókkal torolnák meg, ha valamely megrendelő nem fizeti ki a szerződésben vállaltaknak megfelelően az elvégzett munkát. Ehhez azonban gyors bírósági ügymenet is kellene, elfogadhatatlan, hogy sokszor évekig elhúzódnak a peres ügyek.
Ha néhány hónapon belül nem lesznek érzékelhető változások az építőipart érintő szabályozásban, a működési környezetben, végképp ellehetetlenül az ágazat – vetíti előre Szűcs Gyula, a Hunép Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója. Véleménye szerint az építőipar talpra állításának központi kérdése az felhasználásának felgyorsítása. Ma ugyanis rendkívül nehézkesen lehet lehívni ezeket, a forráshiányos magyar cégek pedig képtelenek saját erőből finanszírozni a beruházásokat. Fizetési gondjaikat pedig csak növeli, hogy az elvégzett munkát sokszor hónapokig nem fizetik ki a megrendelők. Ezért is üdvözlendő, hogy az új kormány szándékai szerint csökkenne az az idő, amely alatt ki kell egyenlíteni a számlát.
A közbeszerzési törvény is módosításra szorul – szögezi le a cégvezető –, tarthatatlan az a mai helyzet, hogy a pályázatok elbírálásánál egyértelmű előnyt kapnak azok, akik a legalacsonyabb – nemritkán irreális – áron vállalkoznak a feladatra. El kellene érni, hogy csak a legjobb ár-érték arányt képviselő ajánlatot fogadhassák el a kiírók. Szűcs Gyula fontosnak tartja a vállalkozók minősítését is. „Minden céget csak olyan munkára lenne szabad odaengedni, amire alkalmas” – mondja, hozzátéve, hogy a szakmai kamarák kategorizálhatnák pénzügyi stabilitás, megbízhatóság, szakértelem szempontjából a vállalkozásokat. Cége – Kelet-Magyarország egyik legnagyobb magasépítő-ipari szervezete – még viszonylag jól tartja magát, bár árbevétele tavaly 15 százalékkal, 7,2 milliárd forintra csökkent.
A fizetési fegyelem helyreállítását sürgeti Baksa Attila, a Zalai Általános Építési Vállalkozó (ZÁÉV) Zrt. elnök-vezérigazgatója is. Úgy látja, elsősorban az állami és önkormányzati szférát kellene megrendszabályozni, hiszen ha itt nincs rend – márpedig ma ez a helyzet –, akkor a szektor többi szereplője sem választja a tisztességes megoldást. Ez viszont beláthatatlan folyamatokat indít el, hiszen a hosszúra nyúló fizetési határidőket sok cég – elsősorban a legkevésbé tőkeerős kisvállalkozások – nem képesek túlélni, kénytelenek lehúzni a rolót. Mások belekerülnek a lánctartozás hálójába: ha nekik nem fizetnek, ők sem tudják állni a számlát. A szakember szerint az ágazatot 2006 óta sújtó recessziót felerősítette a válság, így néhány év alatt 35 százalékkal esett vissza az építési tevékenység értéke. A vállalatok zöme elsősorban elbocsátásokkal reagált a kereslethiányos időszakra. A ZÁÉV – a fellendülés reményében – ragaszkodik szakmai hátteréhez: a bér 12,5 százalékos csökkentésével és a munkaidő rövidítésével próbálják átvészelni ezeket a hónapokat. Fellendülést Baksa Attila is elsősorban az uniós pályázatok felgyorsításától, a közbeszerzési törvény ésszerű módosításától, a hitelfeltételek kedvezőbbé tételétől vár. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: változtatni szükséges a képzési rendszeren. A felsőoktatás túlsúlyával szemben nagyobb figyelmet kell kapnia a szakmunkásképzésnek, hiszen képzett munkaerő nélkül a legígéretesebb megbízatások sem lesznek kivitelezhetők.
Fontos építőipari változtatások (a cégvezetők véleménye szerint)
A közbeszerzési törvény módosításaA pályázati rendszer egyszerűsítése
A hitelfelvételi lehetőségek könnyítése
Az adminisztrációs terhek mérséklése
A fizetési fegyelem kikényszerítése
A lakásépítés beindítása kedvezményekkel
A munkaadók adóterheinek mérséklése
Az építőipari cégek kategorizálása
A szakmunkásképzés erősítése
A pályázati rendszer egyszerűsítése
A hitelfelvételi lehetőségek könnyítése
Az adminisztrációs terhek mérséklése
A fizetési fegyelem kikényszerítése
A lakásépítés beindítása kedvezményekkel
A munkaadók adóterheinek mérséklése
Az építőipari cégek kategorizálása
A szakmunkásképzés erősítése -->
