Járhat az államnak a Moltól 30,3 milliárd

A Mol Nyrt.-nek várhatóan 30,3 milliárd forintot kell befizetnie a magyar államkasszába, mert az Európai Bizottság szerint (kamatokkal együtt) ekkora összeghez jutott a neki kedvező, de az unióssal nem öszszeegyeztethető hazai szabályozásnak köszönhetően. A bizottság kifogásolta, hogy az állam és a Mol 2005-ben 2020-ig fixálta az olajtársaság által fizetendő bányajáradék szintjét, s hogy a járadék 2008-as emelésekor a Mol mentességet kapott.

„A Mol a versenytársakénál alacsonyabb bányajáradékok fizetésével pénzügyi előnyhöz jutott. Ez egyértelműen diszkriminatív támogatás” – idézi az MTI-Eco Joaquín Almuniát, a bizottság versenypolitikai biztosát.

A Portfólió visszaosztotta: a 30,3 milliárd forint egy Mol-részvényre vetítve 290 forintot tesz ki. A brüsszeli hírre a társaság részvényeinek árfolyama 3,4 százalékkal esett, napi mélypontja 16 880 forint volt. „A bányajáradék 2008-as módosításának nem az állami bevételek növelése volt a fő célja, hanem a differen-ciálás, a korábban majdnem egységes szabályozás finomhangolása” – magyarázta két éve a Világgazdaságnak Szabados Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke. A „finomhangolás” révén a Molon és a Pogón kívül minden más szénhidrogén-termelő bányajáradéka 12 százalékról 30 százalékra nőtt. A Pogo azért vált kivétellé, mert a törvény szerint a meglévő szerződések tulajdonosai mentességet élveztek az emelés alól. Az említett 30 százalék csak a felső határ, mert a bányajáradék meghatározásánál figyelembe veszik a cégek költségeit és szénhidrogénmezőjük hozamát is. Nem nőtt a nem hagyományos gázkincs után kutató cégek járadéka sem. VG