Programra adjanak hitelt

„A magyar mikro- és kisvállalkozások kilátástalan helyzetbe kerültek a válság miatt, ezért az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) azonnali intézkedéseket vár az új kormánytól” – mondta lapunknak Szűcs György. Az IPOSZ elnöke azt várja, ne csak hangzatos jelszó legyen a kkv-barátság, hanem a törvények, ellenőrzési szabályok megalkotásánál is szempontként szerepeljen. A testület gyors, de megalapozott, konkrétan a mikro- és kisvállalkozásokra és azok gyakorlati tapasztalataira építő gazdasági program végrehajtását szeretné az új kabinettől. Szűcs György arra emlékeztetett, hogy a kkv-szektor számára elmaradtak a lakossági és állami rendelések, drasztikusan csökkentek a karbantartásokra és a telepfejlesztésekre fordított költségek. A kisvállalkozások a forrásaikat nem beruházásokra vagy fejlesztésekre, hanem a túlélésre fordítják a tőkehiány, a korrupció, a jogszabálydzsungel, a szakképzés problémái és a hatósági ellenőrzési túlkapások miatt. Tömegesen mehetnek tönkre a legyengült mikrovállalkozások, ez pedig alkalmazottak további elbocsátásához és az iparos családok elszegényedéséhez vezethet.

Az IPOSZ közgyűlését megelőző regionális fórumsorozaton 238 ipartestület több száz képviselője azon elvárásának adott hangot, hogy versenyképes adórendszerre, a foglalkoztatás bővítésére, a feketegazdaság viszszaszorítására, a közterhek mérséklésére lenne szükség. Radikálisan kellene egyszerűsíteni a mikro- és kisvállalkozásokat sújtó bürokráciát, s a gazdaság igényeihez igazodó szakképzést kellene létrehozni. Tisztességes versenyre, egyenlő esélyeket biztosító jogalkotásra van szükség. Ki kell dolgozni az európai, a hazai és regionális támogatások, forráslehetőségek és fejlesztések feltételeit. Sérelmezték, hogy Európában Magyarországon sújtja a legtöbb elvonás a vállalkozásokat, ez pedig nem segíti a foglalkoztatás bővítését és a termelés korszerűsítését.

„A foglalkoztatás nem szociális feladat, a munkanélküliség tartós felszívására csak a vállalkozások képesek” – hangoztatta Szűcs György. Szerinte színvonalas, gyakorlatorientált képzés is szükséges ahhoz, hogy hoszszú távú foglalkoztatásról lehessen beszélni. Kiemelte, a bankoknak nem arra kellene a hitelt adniuk, hogy a vállalkozás mit ért el korábban, hanem arra, hogy milyen ötleteik, programjuk van. Szűcs emlékeztetett: ma Magyarország a GDP 12 százalékát fordítja adminisztrációra, s ez nagy hátrányt jelent azokkal az országokkal szemben, ahol – mint például Ausztriában – csak 3 százalék ez az arány. Magyarországon a bürokráciát jelentősen le kellene csökkenteni például ahhoz, hogy az unió által hamarosan bevezetendő 50 milliárd eurós új mikrohitel-finanszírozást fel lehessen használni. VG