Távhőprojekt önerő nélkül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A társaság korszerűsítési programját egy olyan speciális finanszírozási megoldás segíti, amely a lakástulajdonosoktól nem követel önerőt. A Finanszírozás a megtakarításból nevű konstrukciót a DH partnere, a fűtésszabályozó és költségmegosztó berendezéseket szállító Techem Kft. dolgozta ki. A konstrukció alapoz az igénybe vehető állami, illetve a DH által nyújtott támogatásokra is. Az újságírók előtt bemutatott mintaberuházás, egy négyszáz lakásos házgyári épület fűtésének korszerűsítése 50,7 millió forintba került. Ebből az állam az ökoprogram keretében 25,4 milliót adott, a DH 7,2 milliót térített meg. A fennmaradó összeget a Techem hitelezte meg másfél-két éves futamidővel.
A korszerűsítés után évi 31 százalékkal esett a lakásonkénti hőfelhasználás, ez otthononként 39 ezer forintos megtakarítást jelentett. Az épület teljes hőfogyasztását a hőközpontban felszerelt, hitelesített hőmennyiségmérő regisztrálja. A lakásonként felhasznált hőt a fűtőtestekre szerelt elektronikus fűtési költségmegosztóval határozzák meg, ennek ismeretében arányosítással számítják ki a fizetendő hődíjat.
Mégis számos panasz merült fel a megoldással kapcsolatban. Sok épület esetében vitához vezetett, hogy a lakásokra kivetendő díjnál milyen súllyal vegyék figyelembe az otthon térfogatát, illetve a mérő által mutatott értéket. Máshol az a gond, hogy „túl jól járnak” a szomszédok által körbefűtött lakásban élők a ház szélén elhelyezkedő otthonokban lakókhoz képest. Még az is felmerült, hogy nem is lehetséges igazságos költségmegosztás: az jár jól, aki jól ügyeskedik
a társasház kölségmegosztási szabályainak meghatározásánál. Van, ahol nem is használják a fűtést szabályozó szelepeket, továbbra is ablaknyitással szabályozzák a hőmérsékletet, s nem értik, miért nem csökken a számlájuk. Erre vonatkozó kérdésünkre Tófalvi György, a Techem ügyvezetője elmondta, hogy a hőközponti mérő viszont hitelesített, a lakók közötti költségmegosztással kapcsolatos problémák megoldását pedig segítené, ha lenne erre vonatkozó szabályozás.
Magyarországon mintegy 640 ezer távfűtéses lakás van, és további 100-150 ezer olyan, központi gázkazános épület, amelyben érdemes lenne költségmegosztót használni. A Techem által forgalmazott eszközökkel már mintegy 130 ezer lakást szereltek fel, a riválisokéival 70-80 ezret, terjeszkedési lehetőség tehát még van. A piac egészének értéke a szakember szerint mintegy 12 milliárd forint.
A hazai költségmegosztási piac élénkülésének szépséghibája, hogy a legnagyobb forgalmazók többsége külföldi tulajdonban van, és portékáik sem hazai fejlesztésűek. A tavaly közel egymilliárd forintos árbevételével
piacvezető Techem német kézben van, ahogyan a 200 milliós forgalmú Ista Kft. is. A 100 milliós Brunata Kft. dán ellenőrzésű, a 37 milliós Calorsys Kft.-től pedig Ciprusra vezetnek a szálak. „Főként a nagy fejlesztési költségek miatt nincs magyar termék a piacon” – mondta lapunknak Tófalvi György, aki szerint egy-egy ilyen fejlesztéshez egyébként is kicsi a hazai piac. Más lenne a helyzet, ha az adott fejlesztő exportban is gondolkodna.
Kimaradó lakosok
Nem vonatkozik a távfűtéses lakásokban élő mintegy kétmillió lakosra a közüzemi díjak befagyasztása, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök rendelt el az árképzés új módjának meghatározásáig.A hiány persze módosítással pótolható, de sürgős, hiszen a kérdést hétfőn tárgyalja az Országgyűlés, sőt, szavazni is fog. Az nyitott maradt, hogy mi lesz azon gáz árával, amelyet az erőművek lakások távfűtésére is használt hő előállítására vásárolnak.
A hiány persze módosítással pótolható, de sürgős, hiszen a kérdést hétfőn tárgyalja az Országgyűlés, sőt, szavazni is fog. Az nyitott maradt, hogy mi lesz azon gáz árával, amelyet az erőművek lakások távfűtésére is használt hő előállítására vásárolnak.-->
