A lelassult piaci környezet és a szigorított hitelezési folyamatok egyaránt korlátozzák a KKV-k előtt nyitva álló lehetőségeket. A rövid távú költségcsökkentés sok esetben elég lehetett a tavalyi év túléléséhez, ám egyúttal fel is emésztette a tartalékokat. A működési folyamatok optimalizálása és a tudatos irányítás mostantól sokkal fontosabb – állítják az IFUA Horváth & Partners szakemberei, akik szerint a látható eredmények érdekében a szervezet mellett a vezetőnek is változnia kell.
A válság időben és intenzitását tekintve különböző mértékben hatott a magyar gazdaság szereplőire. Míg az Egyesült Államokban 2010. a „kilábalás éve”, Magyarországon ez nem mondható el. Hazánkban a válság több hullámban fejti ki negatív hatását - míg tavaly az és az autóipar küzdött a legsúlyosabb problémákkal, jelenleg a KKV-szektor a legveszélyeztetettebb.
A piac átalakul, a tőkebevonás nehezebb, ráadásul az adózási oldalról tervezett könnyítések hatása is csak később jelentkezik. Magyarországon a KKV-szektor 678 ezer vállalkozást jelent; 1,7 millió munkavállalóval az üzleti szféra alkalmazottainak 70 százalékát fedi le. Bár gazdasági szerepük megkérdőjelezhetetlen, az egyes szereplők válságtűrő képessége különböző. Az alábbiakban a vállalatszerű tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások számára kínálkozó lehetőségeket tekintjük át.
„Tavaly a vállalkozások vezetői még optimisták voltak – saját helyzetüket a versenytársakéhoz képest jobbnak ítélték meg, és átmeneti válságra számítottak. Mára a kép kicsit átalakult és értik, hogy a költségcsökkentésen túl szervezeti átalakítások is szükségesek.” – mondja dr. Bodnár Viktória az IFUA Horváth & Partners ügyvezetője. A vállalkozások java azonban még mindig a rövid távon eredményt hozó lépéseket részesíti előnyben, míg a hosszú távon megtérülő intézkedésekkel kevesebben élnek. Szinte minden vállalat hozzálátott a költségcsökkentéshez: 97 százalékban a kiadásokat csökkentették, 74 százalékban az új alkalmazottak felvételének leállítása volt jellemző.
Ma már viszonylag sokan felismerik a likviditás javításának fontosságát, a megvalósítás során viszont szinte kizárólag magukra és nem stratégiai partnereikre koncentrálnak. Hosszú távú intézkedésként a rugalmas alkalmazkodás érdekében a vállalatok általában a kisebb horderejű, régen tervezett intézkedések megvalósításához látnak hozzá, illetve nagyobb hangsúlyt kap az értékesítésösztönzés.
