Déli szomszédunk is szenved a klímaváltozás miatt - de a búzával még így is sikereket érnek el a nemzetközi piacon is

A térség államait, így Szerbiát is jelentős mértékben sújtja a klímaváltozás. Az aszályos évek azt eredményezték, hogy a kukorica idén és az előző években is alig termett, ezért a vetéstervből lassan kiiktatják ezt a kultúrát, melyet nemrég még a legnagyobb területeken termesztettek. A szerb búza, az árpa és olajrepce viszont – jobb ötlet híján - egyre népszerűbb. 

A nagy aszály-dilemma

A mögöttünk álló idényben az őszi vetésű kultúrák szolid eredményeket produkáltak. A szárazság dilemma elé állítja a gazdákat;  a korábban elvetett és már kikelt repcét is sok helyen a kiszáradás fenyegeti. 

• 3,6 millió tonnáról szólnak az országos statisztikák. 
• Ez valamivel több, mint a kétszerese a hazai szükségletnek, ami évente 1,5 millió tonnát jelent. 
• A július-szeptemberi időszakban 326 ezer tonnát exportáltak. 
• A kivitel főként Olaszországba irányult – több mint 170 ezer tonnát szállítottak oda –, míg a többi a régió országaiba talált vevőre. 
• A búza exportára tonnánként 186 és 200 euró között alakult. 
• Ugyanakkor a szóban forgó időszakban 35 675 tonna búzalisztet is exportáltak. 
• Főként Montenegróba, Bosznia-Hercegovinába és Észak-Macedóniába irányultak a szállítások. 
• Az utóbbi egy éves időszakban a kiszállított liszt mennyisége elérte a 178 530 tonnát, átlagosan 271 euró/tonnás áron sikerült értékesíteni. 

A szerb búza továbbra is népszerű a világpiacon

A világpiacon rekordszintű készletekről és a csökkenő árakról szólnak a statisztikák. Ennek ellenére a jelek szerint a szerbiai búza – mely zömében Vajdaságban termett - továbbra is sikeresen találja meg az útját a külföldi piacokon. Ahogy közeledik a búzavetés optimális időszaka, a helyi gazdák már a következő szezonra terveznek. Szerbiában, az utóbbi időben minden évben több mint kétszer annyi kenyérgabonát termelnek, mint amennyire szükség van a hazai lakosság ellátásához.