Déli szomszédunk is szenved a klímaváltozás miatt - de a búzával még így is sikereket érnek el a nemzetközi piacon is
A térség államait, így Szerbiát is jelentős mértékben sújtja a klímaváltozás. Az aszályos évek azt eredményezték, hogy a kukorica idén és az előző években is alig termett, ezért a vetéstervből lassan kiiktatják ezt a kultúrát, melyet nemrég még a legnagyobb területeken termesztettek. A szerb búza, az árpa és az olajrepce viszont – jobb ötlet híján – egyre népszerűbb.
A nagy aszálydilemma
A mögöttünk álló idényben az őszi vetésű kultúrák szolid eredményeket produkáltak. A szárazság dilemma elé állítja a gazdákat; a korábban elvetett és már kikelt repcét is sok helyen a kiszáradás fenyegeti.
A tavaly ősszel elvetett a búza viszont elég jól termett,
- 3,6 millió tonnáról szólnak az országos statisztikák.
- Ez valamivel több, mint a kétszerese a hazai szükségletnek, ami évente 1,5 millió tonnát jelent.
- A július-szeptemberi időszakban 326 ezer tonnát exportáltak.
- A kivitel főként Olaszországba irányult – több mint 170 ezer tonnát szállítottak oda –, míg a többi a régió országaiba talált vevőre.
- A búza exportára tonnánként 186 és 200 euró között alakult.
- Ugyanakkor a szóban forgó időszakban 35 675 tonna búzalisztet is exportáltak.
- Főként Montenegróba, Bosznia-Hercegovinába és Észak-Macedóniába irányultak a szállítások.
- Az utóbbi egyéves időszakban a kiszállított liszt mennyisége elérte a 178 530 tonnát, átlagosan 271 euró/tonnás áron sikerült értékesíteni.
A szerb búza továbbra is népszerű a világpiacon
A világpiacon rekordszintű készletekről és a csökkenő árakról szólnak a statisztikák. Ennek ellenére a jelek szerint a szerbiai búza – mely zömében Vajdaságban termett – továbbra is sikeresen találja meg útját a külföldi piacokon. Ahogy közeledik a búzavetés optimális időszaka, a helyi gazdák már a következő szezonra terveznek. Szerbiában az utóbbi időben minden évben több mint kétszer annyi kenyérgabonát termelnek, mint amennyire szükség van a hazai lakosság ellátásához.
