Drónnal vadásznak a kabócákra: aranyszínű sárgaság hazánkban és régiónkban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szőlő aranyszínű sárgaság vagy FD (Flavescence dorée) az egyik legpusztítóbb szőlőbetegség Európában. A betegséget egy fitoplazma okozza, ami annyit jelent, hogy nem használnak ellene az antibakteriális szerek. A baj forrása, a fertőzés vektora (egy fertőző ágenst hordozó, annak átvitelét megvalósító élőlény) egy apró rovar, az amerikai szőlőkabóca. Ha megtelepszik egy régióban, a fertőzés gyorsan terjed, és akár teljes szőlősorokat tehet tönkre egyetlen szezon alatt. Szóval a fenyegetés valódi és a gyors cselekvés a jövő évi szüretbevágó kérdés. Korábban már itt írtunk a magyar helyzetről.
Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), így már 15 vármegye érintett.
A tájékoztatás szerint a betegség ellen továbbra is csak megelőző intézkedésekkel lehet védekezni. A Nébih arra kéri a termelőket, hogy folyamatosan figyeljék ültetvényeiket, valamint tartsák be a növényvédelmi előírásokat. A betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak.
Aranyszínű sárgaság hazánkban és a környéken
A betegség nem csupán hazánkban okoz komoly gondokat.
A magyar helyzet megértéséhez hasznos, ha körbenézünk a környező országokban, ugyanis a kabóca igazi világpolgár, nem ismer országhatárokat.
Az ausztriai körülményeket a Pécsi Borozó cikke járja körbe. Leszűrhetjük belőle, hogy az aranyszínű sárgaság Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában is komoly, régiónként eltérő súlyosságú problémát jelent. Működő ökölszabálynak látszik, hogy a kabóca kevésbé kedveli a hűvösebb területeket. Ebből annak kéne következnie, hogy a földrajzi viszonyok figyelembevétele mellett, az északabbra fekvő régiók kitettsége alacsonyabb a betegséggel szemben. Sajnos ez hazánkban csak részben teljesül. A Nébih károsítómonitoring-rendszere alapján már Tokaj-Hegyalján is felfedezték a kabócát, méghozzá kifejlett, imágó állapotában. Pontosabb képet kaphatunk, ha a károsítómonitor helyett inkább azt figyeljük, hogy hol zajlik a legnagyobb erőkkel a védekezés. Az „FD légi védekezés”-ről szóló adatokat böngészve (legalábbis egyelőre) fellélegezhetnek a zavartalanul szamorodnizni vágyók. A permetezésről szóló adatok ugyanis kizárólag Somogy és Zala vármegyékben zajló irtásról számolnak be.
Világos tehát, hogy annak ellenére, hogy szinte az ország összes borvidéke érintett, a fertőzöttség mértéke szinte összemérhetetlen. Ausztriában is hasonló mintát figyelhetünk meg. A hűvösebb északi borvidékek, mint a Weinviertel és a Duna-völgyi régiók, egyelőre védettnek tűnnek, délebbre viszont sokkal aggasztóbb a kép. Már Burgerlandban is jelen van a kór. Bár eddig csak szórványos tőkekivágásokra volt szükség, a bevizsgált minták rendkívül magas, 90 százalék feletti fertőzöttségi arányt mutatnak. A helyzet Stájerországban (azon belül pedig Klöch és Straden környékén) a legsúlyosabb. Itt már komplett ültetvényeket kellett kivágni a betegség megfékezése érdekében.
További konfliktusforrást jelent, hogy az organikus, esetleg biodinamikus szemléletű borászatok számára szűkösebb a rendelkezésre álló, védekezésre alkalmas eszközök tárháza (esetleg ezek alkalmazását teljesen el is utasítják, nem feltétlenül alaptalanul). Ez, legalábbis Ausztriában konfliktusokhoz vezetett a vegyszermentesen működő és az ezeket alkalmazó birtokok között. Az utóbbiak azzal vádolják az előbbieket, hogy részben az elégtelen fellépésük miatt terjed ilyen vészesen gyorsan a fertőzés. A magyar, azon belül is a Somló-hegyi helyzetről és a bioborászatok hozzáállásáról és esélyeiről ad teljesebb és részletes képet a BorászPortál szakértőket is megszólaltató cikke.
A helyzetre reagálva a stájer tartományi vezetés, szakmai szervezetek és a gazdálkodók bevonásával átfogó cselekvési tervet léptetett életbe:
- kötelezővé tették a permetezést,
- elrendelték a gyanús tőkék és a szomszédos növények azonnali kivágását,
- ingyenesen biztosítják a minták bevizsgálását
- és szakértőkből álló ellenőrző csoportot állítottak fel.
A helyzet az egész régiót veszélyezteti. Szlovéniában már az összes borvidék fertőzött, a legközelebbi stájer borászatok pedig alig 20-25 kilométerre fekszenek a már fentebb tárgyalt Zalai borvidéktől.
A magyar hatóságok a jelek szerint felismerték a helyzet súlyosságát. Két héttel ezelőtt komplex országos akció indult a betegség visszaszorítására, aminek leglátványosabb eleme az október 9-én elstartolt drónos felderítési program. Az akciót a Nébih koordinálja és közleményükben felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy ne lepődjenek meg, ha a következő hetekben a dűlök fölött repkedő drónokkal találkoznak.
A drónok által rögzített, nagy felbontású légi felvételeket egy speciális szoftver elemzi, amely a fertőzésre utaló árulkodó tüneteket keresi.
A két kiemelten fertőzött vármegyében, Somogyban és Zalában a repülőgépek Klartan 24 EW nevű rovarölő szert szórnak ki a már leszüretelt, lakott területektől távol eső ültetvényekre. Ebből a permetezésből az öko- és biogazdaságok kimaradnak.
