Sok a "határon átnyúló" műtét - Csorbulnak-e az érdekek?

Meghaladja az egymilliárd forintot évente a magyar biztosítottak külföldön végzett, engedélyhez kötött, speciális egészségügyi ellátásának költsége. Ám nem csak magyarok utaznak külföldre egy-egy különleges műtétre, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok betegei – a saját biztosítójuk által kiadott engedély bemutatásával – nálunk is igényelhetnek egészségügyi ellátást, ha azt a magyar szolgáltatóval előre egyeztetik. A külföldiek ellátása nem csorbítja a magyar betegek érdekeit, miattuk nem nő a várólista, hiszen rájuk nem vonatkozik az adott kórházra meghatározott teljesítményvolumen-korlát. Az ő ellátásuk költségét ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utólag kiszámlázza saját biztosítójuknak.
Az illetékes országos orvos-szakmai intézet javaslata alapján az OEP tavaly 440 beteg külföldi ellátását tartotta indokoltnak – tájékoztatott a biztosító sajtóosztálya. A biztosító akkor finanszírozza a határon túli ellátást, ha az adott betegség gyógyítására külföldön eredményesebb kezelés áll rendelkezésre, vagy ha a hazai intézményekben megvannak ugyan a technikai feltételek, de nincs szakember, s ha a műtét – például a beteg állapota miatt – nem oldható meg külföldi orvos meghívásával. Ha ez utóbbi lehetséges, úgy az ideutazó szakorvos díját kifizeti az OEP.
A magyar betegek tüdőtranszplantációját Bécsben végzik. Nálunk ugyanis viszonylag kevés ilyen beavatkozásra van igény. Így fölösleges kiépíteni a szükséges technológiát, és eredményesebb a műtét abban az intézményben, ahol azt rutinszerűen végzik. Csecsemők és gyerekek élő donoros májátültetésére a német klinikákra küldik a betegeket. Speciális gerincoperációkat és diagnosztikai vizsgálatokat pedig például Svájcban végeznek. Évről évre nő a sürgősséggel külföldön ellátott magyarok és a hazai gyógyítóintézményekben ellátott külföldi betegek száma, ezt az Európai egészségbiztosítási kártyával (EU-kártya) lehet kérni. Itthon elsősorban német, román, osztrák, cseh biztosítottakat, valamint Nagy-Britanniából érkező betegeket láttak el. A tagálla-
mokkal és néhány más országgal – köztük a Horvátországgal, Svájccal – kötött megállapodás alapján ugyanaz jár a magyar betegnek, mint az adott állam biztosítottjainak. Így, ha az ellátásért önrészt kell fizetni, azt a magyarok is kötelesek maguk viselni, ez viszont érvényes a nálunk ellátást igénylő külföldiekre. Az EU-kártyát az illetékes egészségpénztáraknál lehet igényelni, személyesen vagy postai úton.
Érdemes felkészülni arra, hogy Franciaországban és Svájcban a kórházi tartózkodást nem igénylő ellátások költségét teljes összegben ki kell fizetni. A pénzt a számla alapján a hazatérés után téríti meg az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár. Ez az összeg csak az adott ország társadalombiztosítása által nyújtott támogatásnak megfelelő lehet. Például ha a svájci egészségbiztosító a költségek 80 százalékát állja, akkor a magyar is csak ilyen mértékű térítést nyújt.
A EU-kártyával egyébként csak a közbiztosítókkal szerződésben lévő orvosnál lehet igénybe venni az ellátást. A szerződés nélküli magánorvosoknál kapott szolgáltatás költségeit a betegnek kell állnia, az egészségbiztosító a költségeket utólag sem téríti meg. Ezért célszerű – lehetőség szerint – minden esetben közkórházhoz fordulni. Az ellátásokért az OEP – a hazainál lényegesen magasabb gyógyítási díjak miatt – általában többet fizet, mint ameny-nyit kap a nálunk ellátott külföldi betegek után.
Az engedélyhez kötött tervezhető és a sürgős szükség esetén kapott kezelések mellett indokolt esetben az OEP kifizeti a támogatást a külföldön kiváltott orvosságok után, és akkor is fizet, ha a magyar beteg nem váltotta ki az EU-kártyát, de sürgős beavatkozásra van szüksége.