Üzemanyagok: nyomott piacon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A teljes hazai forgalom a fentinél nagyobb volt, mert a MÁSZ-tagok a hazai benzinpiacnak csak a 77,0, a dízelpiacnak pedig csak a 64,5 százalékát fedik le a VPOP-statisztikák alapján. A 100 százalékhoz hiányzó 23, illetve 35 százaléknyi mennyiséget a nagy márkanév nélküli, úgynevezett fehér kutak forgalmazták. (Ők ellenőrzik az összes, 2052 benzinkút közel felét.)
A nem túl kedvező értékesítési lehetőségek és a gazdasági válság hatása a fejlesztéseken is megérződött. A cégek többsége töltőállomás-hálózata organikus növekedését helyezte előtérbe, vagyis kútjai forgalmának növelésére törekedett – például a szolgáltatások bővítésével –, s nem a számuk szaporítására. Az organikus növekedést szolgálta a töltőállomások cseréje is: a láncok kevesebbet értékesítő egységeitől megválnak a társaságok, s helyettük többet értékesítőket vesznek. Volt persze terjeszkedés is. Az egyik az a természetes folyamat, amikor az újonnan épülő autópálya-szakaszok mentén, illetve újonnan nyíló, nagy forgalmú létesítmények közelében megtelepülnek a töltőállomások is. Új kutat nyitott például az OMV és a Mol. A másik a Shell nagy lépése volt: 15 évre bérbe vette a Tesco áruházak 51 töltőállomását. A MÁSZ-tagok töltőállomásainak száma 2009-ben 4 százalékkal, 1073-ra nőtt, az egy kútra jutó értékesítés pedig a nemzetközi összehasonlításban is jónak tartott évi 3 millió liter körül alakult.
Tavaly is a 95-ös oktánszámú benzin volt a legkelendőbb. Új, a korábbinál nagyobb biodízel-tartalmat megengedő benzin- és nagyobb etanoltartalmat megengedő dízelszabvány született.
A szakma komolyan számított a környezetvédelmi termékdíj módosítására, mert a MÁSZ szerint a termékdíj túl magas, a kifizetése megkerülhető, a befolyt összeget pedig nem feltétlenül környezetvédelmi célokra fordítják. A törvény módosítása végül nem érintette sem a kenőanyagokat, sem a fáradt olajat. Nem lett semmi a háztartási tüzelőolaj újbóli bevezetéséből sem, ezt viszont üdvözölte a MÁSZ. Az olaj-nagykereskedők kedélyét eközben a távhőszolgáltatás versenyképességének növelése érdekében beszedendő Robin Hood-adó borzolta. A 8 százalékot ráadásul nem az adott cég olajértékesítése, hanem a teljes adóalapja után kell fizetni.
2009-ben a legnagyobb hazai üzemanyag-kiskereskedők közül csak a Shell és a Lukoil növelte az árbevételét, üzemi eredményén pedig csak a Lukoil és a diszkonthálózatnak minősülő Mobil Petrol javított a nagyok közül. A Lukoilnál ugyanakkor van még tere a javításnak, mert csak a 2,3 milliárdos mínusza zsugorodott –1,4 milliárdra. Bár nőtt az ország legnagyobb üzemanyag-forgalmazójának, a Molnak a konszolidált üzemi eredménye is, az érintett üzletág, a feldolgozás és kereskedelem már szerényebben muzsikált. (Az előző évi 67,8 milliárdos üzemi eredménye 26 milliárd forintra esett.) A romlást az okozta, hogy leányvállalata, az INA veszteséges volt, s hogy csökkent a különbség a brent és az urál árai között, s hogy kisebb lett a dízel-előállítás haszonrése is. Negatív volt a Shell, az OMV, az Eni és a Lukoil adózott eredménye is, de utóbbi kettőnek kisebb mértékben, mint egy évvel korábban. Az OMV azonban még a saját tőkéjét is megharmadolta.
A Moltrade-Mineralimpex, a Slavbel és a Tarkett kizárólag nagykereskedelemmel foglalkozik, 2009-es számaik alapján kisebb sikerrel tevékenykedtek, mint az előző évben. Az Energiaközpont Kht. adatai szerint a tavalyi hazai benzin-nagykereskedelem 0,1, a dízel pedig 0,2 százalékkal bővült. A Tarkettnek még a saját tőkéje is negatív lett, a kenőanyagokra szakosodott Castrol viszont szépen javított: annak ellenére, hogy 5 milliárddal, 12,3 milliárdra csökkent a forgalma, növelte az eredményszámait és a saját tőkéjét is.
A töltőállomásokat a kiskereskedők jellemzően bérlik vagy franchise-ban működtetik, s csak keveset tartanak saját tulajdonban. (A Lukoil kizárólag saját kúttal dolgozik.) Így a terület viszonylag kisszámú alkalmazottat foglalkoztat, létszámadataik változásából nem vonható le érdemi következtetés a szakma egészére nézve.
Rossz adópolitika, kisebb bevétel
Az első fél évben látványosan zuhantak a hazai üzemanyag-eladások: a 95-ös benzinből 14,4, gázolajból 9,9 százalékkal fogyott kevesebb, mint az előző esztendő azonos időszakában. Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára nem kívánt éves szintű forgalmi előrejelzést adni, de – mint kiderült – nem túl derűlátó. „A jelenlegi adópolitikával azt éri el az állam, hogy tovább csökkenti a saját bevételeit” – utalt az üzemanyagok európai összehasonlításban is kimagasló adótartalmára. Az üzemanyagok áfája és jövedékiadó-tartalma tavaly júliusban megnőtt, majd ez év januárjában újabb jövedékiadó-emelkedés következett be.Kiszámoltuk, mennyivel lett kisebb a költségvetés üzemanyag-eladáshoz köthető adóbevétele az intézkedések után. A következő három számpárból indultunk ki:
1. a MÁSZ szerint 2010 első felében 120 millió liter benzinnel és 72 millió liter dízellel kelt el kevesebb, mint 2009 első három hónapjában;
2. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapja alapján a 95-ös adótartalma 43, a dízelé 49 százalékos volt 2010. május 31-én;
3. a benzin ára durván 320, a dízelé 310 forint körül alakult.
Ezek szerint a benzinpiac zsugorodása miatt (120 millió liter x 320 forint x 43 százalék) az első fél évben a költségvetésnek 16,5 milliárd forinttal volt kisebb az adóbevétele, mint az összehasonlító időszakban, a csökkenő dízeleladás következtében pedig (72 millió li-
ter x 310 forint x 49 százalék) 10,9 milliárddal. A féléves szinten összesen 27,4 milliárd forintnyi adókiesés ráadásul még csak a MÁSZ-tagok forgalomcsökkenésének a következménye, ám e cégek a benzinpiacnak durván csak a háromnegyedét, a dízelének pedig csupán a kétharmadát ellenőrzik. Ezt is figyelembe véve az üzemanyag-eladás csökkenése miatt a kormány adóbevétele 38,4 milliárd forinttal volt kisebb, mint 2009 első hat hónapjában. Minderre célszerű figyelemmel lennie a kabinetnek további adóemelési terveinél.
Igaz az is, hogy a forgalomcsökkenés egésze nem fogható a magas árakra, és azokat sem kizárólag az adók emelkedése okozza, de markáns az összefüggés. Ráadásul, mint ismert, a gázolaj jórészt árrugalmatlan termék, vagyis hiába drágul, megveszik.
„Az adóhatások egyformán érintik az összes forgalmazót, ahogyan jórészt azonosan sújtja őket a magas hazai árak miatt felerősödött üzemanyag-turizmus is. Vagyis a mostani piaci helyzetből nem következik, hogy eltolódjanak az erőviszonyok” – reagált Wilde György a következményekre vonatkozó kérdésünkre. Emlékeztetett viszont, hogy a nagy és több országban jelen lévő forgalmazóknak ésszerűbb olyan piacokra összpontosítaniuk, amelyeken alacsonyabbak az adók. A hazai feltételek most nem olyanok, hogy újabb szereplőket csábítsanak. A szomszédos országokban forgalmazott üzemanyagok adótartalmát a MÁSZ nem tartja számon, a végállapotot azonban igen: nálunk kell a legtöbbet fizetni a dízelért, és sok esetben a benzinért is.
A MÁSZ tagjait a jövedéki adó mellett az állandóan módosuló uniós szabályozáshoz való folyamatos (környezetvédelmi, fenntarthatósági, fáradtolaj-kezelés) és egyéb területeken történő illeszkedési teendők kötik le, ehhez igazodik a szövetség bizottságainak a munkája is.
Kiszámoltuk, mennyivel lett kisebb a költségvetés üzemanyag-eladáshoz köthető adóbevétele az intézkedések után. A következő három számpárból indultunk ki:
1. a MÁSZ szerint 2010 első felében 120 millió liter benzinnel és 72 millió liter dízellel kelt el kevesebb, mint 2009 első három hónapjában;
2. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapja alapján a 95-ös adótartalma 43, a dízelé 49 százalékos volt 2010. május 31-én;
3. a benzin ára durván 320, a dízelé 310 forint körül alakult.
Ezek szerint a benzinpiac zsugorodása miatt (120 millió liter x 320 forint x 43 százalék) az első fél évben a költségvetésnek 16,5 milliárd forinttal volt kisebb az adóbevétele, mint az összehasonlító időszakban, a csökkenő dízeleladás következtében pedig (72 millió li-
ter x 310 forint x 49 százalék) 10,9 milliárddal. A féléves szinten összesen 27,4 milliárd forintnyi adókiesés ráadásul még csak a MÁSZ-tagok forgalomcsökkenésének a következménye, ám e cégek a benzinpiacnak durván csak a háromnegyedét, a dízelének pedig csupán a kétharmadát ellenőrzik. Ezt is figyelembe véve az üzemanyag-eladás csökkenése miatt a kormány adóbevétele 38,4 milliárd forinttal volt kisebb, mint 2009 első hat hónapjában. Minderre célszerű figyelemmel lennie a kabinetnek további adóemelési terveinél.
Igaz az is, hogy a forgalomcsökkenés egésze nem fogható a magas árakra, és azokat sem kizárólag az adók emelkedése okozza, de markáns az összefüggés. Ráadásul, mint ismert, a gázolaj jórészt árrugalmatlan termék, vagyis hiába drágul, megveszik.
„Az adóhatások egyformán érintik az összes forgalmazót, ahogyan jórészt azonosan sújtja őket a magas hazai árak miatt felerősödött üzemanyag-turizmus is. Vagyis a mostani piaci helyzetből nem következik, hogy eltolódjanak az erőviszonyok” – reagált Wilde György a következményekre vonatkozó kérdésünkre. Emlékeztetett viszont, hogy a nagy és több országban jelen lévő forgalmazóknak ésszerűbb olyan piacokra összpontosítaniuk, amelyeken alacsonyabbak az adók. A hazai feltételek most nem olyanok, hogy újabb szereplőket csábítsanak. A szomszédos országokban forgalmazott üzemanyagok adótartalmát a MÁSZ nem tartja számon, a végállapotot azonban igen: nálunk kell a legtöbbet fizetni a dízelért, és sok esetben a benzinért is.
A MÁSZ tagjait a jövedéki adó mellett az állandóan módosuló uniós szabályozáshoz való folyamatos (környezetvédelmi, fenntarthatósági, fáradtolaj-kezelés) és egyéb területeken történő illeszkedési teendők kötik le, ehhez igazodik a szövetség bizottságainak a munkája is.-->
