A megszokott megawattóránként 45-50 eurós ár helyett volt aki mintegy hatvanszoros, 2999 eurós áron vásárolt. Az MR1-Kossuth Rádió munkatársának kérdésére, hogy mi okozhatott ekkora eltérést a piaci ártól, az áramtőzsde több tényező egybeesésével magyarázta. A közelmúltban vezették be a hétnapos működést, és a hétvégi kereskedési nap bizonyos óráiban hiány mutatkozott az eladói oldalon, tehát valaki vásárolt volna, de eladó nem volt, ráadásul az árfüggetlen pozíciók is torzíthatnak. Egy erőművi kiesés is közrejátszott, így ezek együttesen olyan irreális torzulást hoztak az árakban, ami szokatlan, de nem lehetetlen.
A pórul járt vásárló egy nap alatt többet fizetett, mint a egyhavi forgalma, mindössze néhány centtel fizetett a tőzsdén felső határként meghatározott, megawattóránként 3 ezer eurós ár alatt. Úgy tűnik tehát, hogy egy kereskedői baki tornázta fel az árakat, tehát emberi hiba okozott több millió eurós veszteséget a vásárló cégnek. Persze az is elképzelhető, hogy valaki akarattal manipulálta az árakat, bár Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának partnere szerint ez nem valószínű.
A lakossági áramárakra semmiképp nincs hatása az áramtőzsdén kialakuló áraknak, ez ugyanis egyy hatósági áras termék, ugyanakkor az alig egy hónapja működő börzének fontos szerpe lehet a jövőben, hiszen a 2003-as piacnyitástól nagyobb fogyasztóknak az árampiacról kell beszerezni a villamos energiát. Az áramtőzsde indulásáig hiányzott ez a nyilvános platform, így nem tudták a szereplők, jó üzletet kötöttek-e. Tájékozódási pont a német áramtőzsde árai voltak, a hazai áramtőzsde indulásával szeretné átvenni ezt az árindikátori szerepet. Éppen az átláthatósága miatt fontos az áramtőzsde szerepe - mondja Ságodi Attila.
A HUPX működésének első hónapjában a tervezettnél másfélszer nagyobb, napi átlagban 1500 megawattóra feletti forgalmat könyvelhetett el. Ez a hazai összefogyasztás néhány százaléka.
