Lehet még tovább bővülni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Diageo itteni irodája leginkább komplexitásában tér el ezektől – magyarázta Chris Davies. A cég ugyanis az elmúlt években egyre komplexebb feladatokat bízott az itteni központra: ma már például a könyvelésen túl közvetett adózással kapcsolatos vagy pénzügyi tervezési feladatokat is intéznek Budapestről. Összességében a forgalom 80 százalékának az adminisztrációját bonyolítja le az itteni központ – a kezdetekkor ez az arány 10-15 százalék volt.
„A növekedésnek ma már leginkább a nyelvtudás szab határt: például fejtörést okoz, hogyan találjunk olyan alkalmazottat, aki mondjuk a görög piaccal való kapcsolattartásért felel. Ezenkívül vannak olyan pici piacai is a Diageónak, amelyeknek az adminisztrációját egyszerűen nem éri meg idehozni, felesleges szervezés lenne” – emelte ki az igazgató, aki felidézte: amikor idetelepült a Diageo, a munkaerő-felvétel még sokkal nagyobb kihívást jelentett. Igaz, még néhány évvel ezelőtt is szembesültek azzal, hogy a kormány egyszerű call centerekként kezeli ezeket a központokat, pedig a dolgozóik 90 százaléka diplomás. Ez ugyanakkor a magyar oktatás sajátosságaival is magyarázható, hiszen a megfelelő nyelvtudással felvértezetteknek többnyire felsőfokú végzettsége is van. Mindent öszszevetve a budapesti SSC-ben foglalkoztatottaknak mindössze tíz százaléka külföldi.
Nem csupán a megfelelő munkaerő megszerzése komoly feladat egy nemzetközi központ számára. „Amikor a Diageo helyet keresett szolgáltató központjának, Budapest nemcsak Ázsiával állt versenyben, de még Lengyelország is fejlettebbnek számított” – idézte fel Chris Davies. Hozzátette: az irodákkal való ellátottság azóta megoldódott a magyar fővárosban, ám ez még mindig nem mondható el a vidéki városokról.
Az elmúlt években más leküzdendő problémákkal is szembesültek: például 2008-ban született csak meg az a törvénymódosítás, amely lehetővé tette a munkaszüneti napokon való munkavégzést. „Márpedig nehéz volt egy észak-amerikai ügyfélnek elmagyarázni, hogy azért nem tud ma üzletet kötni, mivel ott, ahol ezt intéznie kellene, nemzeti ünnep van” – hozta fel az igazgató.
Újabb problémát hozott a világgazdasági válság, amely a prémium szeszkategóriák forgalmát is visszavetette, így a Diageót szintén érzékenyen érintette. A globális leépítések és átszervezések elérték Magyarországot is, húszszázalékos költségcsökkentésre kényszerítve az itteni SSC-t. „Arról szó sem volt, hogy megszűnjön az itteni központ, annak ellenére, hogy az alapításkor még komoly előnynek számító budapesti bérszint ma már – a vezetők esetében is – sokkal közelebb van a nyugati szinthez. Nagyon nehéz egy ekkora rendszert mozgatni” – érvelt Chris Davies.
Háromszáz fős leépítést terveztek, végül nagyjából feleenynyi emberrel csökkent a létszám, mivel bővült a feladatok köre. Ugyanakkor az egyszerűbb, elsősorban tranzakciós tevékenységekkel kapcsolatos adminisztrációt a Fülöp-szigetekre helyezték át egy outsourcing megállapodás keretében. A képzettséget, nyelvtudást nem anynyira igénylő feladatok olcsóbb elvégzése mellett az is szempont volt, hogy kész, működő központba való belépés könnyebb, gyorsabb volt, mint egy – akár hosszabb távon költséghatékonyabb – rendszer kiépítése. Ráadásul minimálisra csökkentette az induló költségeket.
Éppen ennek érdekében tartja fontosnak Chris Davies a vidéki városok irodai infrastruktúrájának a fejlesztését, amelyet szerinte az új kormánynak is támogatnia kellene. „Tyúk vagy tojás problémával szembesülünk: egy hozzánk hasonló nemzetközi cég le sem megy, mert nem talál megfelelő szállodákat sem. Ezek viszont pont a kereslet hiánya miatt meg sem épülnek” – érvelt a Diageo igazgatója, aki szerint az ezen a téren egyik úttörőnek számító, Miskolcon szolgáltató központot kialakító Vodafone után lesz még egy-két társaság, amely felvállalja a vidéki fejlesztéssel kapcsolatos kockázatot.


