A megállapodás a katasztrófavédelemi főigazgatóság és az energiahivatal vezetői, valamint a Budapesti Elektromos Művek, az E.ON és az EDF DÉMÁSZ képviselői között jött létre.
A munkacsoport szakértői szeptember 15-ig egységesítik javaslataikat, amelyek célja egyebek mellett, hogy a felek közötti információáramlás gördülékenyebbé, az extrém időjárási viszonyok miatt adódó áramkimaradásokat követő helyreállítás pedig gyorsabbá váljon.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője a megoldandó feladatok között említette mobil, nagyteljesítményű aggregátorok rendszerbe állítását a katasztrófavédelem regionális mentőbázisain, a nagyfeszültségű vezetékek környezetének megtisztítását, valamint azt, hogy a meteorológiai riasztásokat mielőbb átadják az áramszolgáltató vállalatoknak.
A főigazgató elmondta: céljuk egy olyan hatósági együttműködési megállapodás megkötése, amely minden szolgáltatóra egyformán vonatkozik.
Bakondi György arra is kitért, hogy tájékoztatta az áramszolgáltató cégek képviselőit az ősszel az Országgyűlés elé kerülő, a "kritikus infrastruktúrák" védelméről szóló jogszabály előkészítésének folyamatáról, s hozzátette, hogy a törvényjavaslatról újabb egyeztetést kezdeményez majd.
Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón ismertette: 2009-ben 614 tartós áramkimaradás volt Magyarországon, s azok 802 ezer fogyasztót érintettek, míg az idei évben eddig 887 tartós üzemzavar történt, 836 ezer fogyasztót érintve.
Emlékeztetett arra, hogy - kisebb természeti csapás esetén - a javítást négy órán belül meg kell kezdeni, a szolgáltatást pedig huszonnégy órán belül helyre kell állítani, ellenkező esetben - januártól automatikusan - kötbér jár a fogyasztónak.
