Cégvilág

Verespatak újratöltve - Engedélyezhetik a bányát

A román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium újraindítja a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás engedélyezési folyamatát – jelentette be a közelmúltban Bukarestben Borbély László tárcavezető.

Ezzel folytatódhat a bánya három éve felfüggesztett engedélyezési eljárása. Környezetvédő szervezetek azonban időzített ökológiai bombának tartják a cianidos technológiára épülő beruházást.

Felgyorsultak az események a romániai Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás engedélyezése körül. Áprilisban Verespatakon járt a román kormány két illetékes minisztere, Borbély László, a környezetvédelmi, valamint Kelemen Hunor a kulturális tárca vezetője. A látogatásukat követő héten a beruházó cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) már be is nyújtotta a beruházás módosított városrendezési tervét, majd júniusban a román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium bejelentette, hogy újraindítja a három éve felfüggesztett engedélyezési eljárást. Az engedélyezési procedúra szinte bizonyosan eltart az év végéig, s a beruházó környezetébe tartozó szakértők szerint az engedély kézhezvételétől számítva még legalább egy év, mire az első kapavágásra sor kerülhet.

A beruházást ellenző, illetve támogató érdekcsoportoknak másfél évük van arra, hogy érveikkel meggyőzzék az illetékes szervezeteket igazukról. Az ellenzők időzített ökológiai bombának tartják a cianidos technológiára épülő beruházást, s emlékeztetnek a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezésre.

Akkor az ugyancsak cianidos technológiával működő nagybányai bányában gátszakadás történt, és legalább százezer köbméternyi, erősen mérgező ciánt és nehézfémet tartalmazó anyag került a Lápos-folyóba, onnan a Szamosba, azon keresztül pedig a Tiszába, közel 1200 tonna halat pusztítva el. Tekintve, hogy a verespataki bánya jóval nagyobb, mint a nagybányai, egy esetleges baleset során bekövetkező kár is jóval nagyobb lenne. Ezzel szemben az RMGC határozottan állítja, hogy a technológia alkalmazása teljesen biztonságos.

Ennek kapcsán Dr. Földessy János, a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetének vezetője az MTI-nek elmondta, hogy amennyiben betartják a biztonsági előírásokat, a cianidos technológia alkalmazása nem jelent vállalhatatlan, kezelhetetlen kockázatot a környezetre nézve. Példaként említette a Svédországban hasonló technológiával évek óta gond nélkül működő bányákat.

verespataki aranybánya aranybánya engedélyezés Verespatak engedély cianid
Kapcsolódó cikkek