A Dalkia Energia adatai szerint a magyar kórházak rezsiköltségeinek átlagosan 5-35 százaléka megtakarítható egy-egy rekonstrukció keretében, az így megspórolt pénzt pedig a fő tevékenységhez szükséges eszközökre költhetnék. Nem beszélve a közvetett haszonról: az ország nyersanyagfogyasztása csökken, a szén-dioxid kibocsátás mérséklődik.
Egy közelmúltban kiadott amerikai jelentés szerint a tengerentúli kórházak döntéshozóinak 58 százaléka gondolja úgy, hogy az energiamenedzsment, azaz az intézmény energiafelhasználásának kérdésköre kiemelten fontos, és az egészségügyi intézmények 62 százaléka tervezte az Egyesült Államokban, hogy idén komolyabb, az energetikai rendszert érintő fejlesztést hajtanak végre. (Csak összehasonlításképpen: az összes szektor átlaga 52-52 százalék mind a fontosság, mind pedig az egy éven belüli tervezett fejlesztések tekintetében.)
„Hogy Amerikában ennyire komolyan veszik a kórházak energiahatékonyságának kérdését, nem véletlen, hiszen a folyamatosan üzemelő létesítmények évente két és félszer több energiát emésztenek fel, mint például a normál irodaépületek. Ezzel az USA teljes primer energiafelhasználásának négy százalékát adják. Márpedig ha Magyarországon is hasonló arányok mutatkoznak, akkor ennek érdemes figyelmet szentelni” – mondta Antal Sándor, a Dalkia Energia energetikai szolgáltatások üzletág-igazgatója „A tapasztalat azt mutatja, hogy egy nonprofit szervezet csak úgy képes nagyobb költségcsökkentésre, ha a fő tevékenységhez nem szorosan köthető működési költségeken farag. Erre pedig kiválóan alkalmas az épület energiafelhasználásának javítása.”
Egy hét napon keresztül, napi 24 órát működő közintézmény esetében nem elhanyagolható költségtétel az energia: a Dalkia Energia Zrt. adatai szerint az intézmények teljes kiadásainak 8-15 százaléka csak az energiaszámla. A kórházak és egészségügyi intézmények energetikai rendszereinek hatékonyságjavításával tehát az adott intézmény költségeinek akár 5 százaléka megspórolható.
A kórházak teljes energiafelhasználásán belül a legnagyobb részegységet a hőszolgáltatás képezi (40-45 százalék), ezt követi a villamos energia ellátás (20-25 százalék), a fennmaradó részt pedig az egyéb kategóriába sorolt tételek adják, mint a vízfelmelegítés, esetleg hűtés, a főzés, melegítés, vagy az üzemi konyha használata adja – áll a Dalkia Energia felmérésében. Ráadásul, mivel egyszerre jelentkezik hő és villamos áram igény is, a kogenerációs energiatermelésre kifejezetten alkalmas befogadó fél az egészségügyi szektor – állapította meg még egy 2008-as elemzésében a fenntartható energia szakértőit összefogó Leonardo Energy nevű nemzetközi szervezet.
„Talán demagógiának hat, mikor a közigazgatásban folyó pazarlást a kritikusok a meg nem vehető lélegeztetőgépek számában fejezik ki, mégis jelen esetben van létjogosultsága ennek a „mérőszámnak.” – állítja Antal Sándor. – „Ha egy intézmény nagyobb mértékű megtakarítást szeretne elérni, akkor elsősorban a hőszolgáltatás hatékonyságának javításán érdemes dolgoznia. A Dalkia által eddig végrehajtott rekonstrukciós fejlesztésekkel, és a felújított berendezések üzemeltetése révén az intézmények átlag 25 százalékos energiamegtakarítást, és legalább 15 százalékos üzemeltetési költségmegtakarítást értek el. A megtakarított összeget pedig nyugodtan költhetik a főtevékenységhez szükséges eszközökre, tehát a gyógyításra magára.”
A közintézmények számára a rekonstrukciókhoz szükséges pénz előteremtése okoz általában problémát, hiszen az ilyen típusú beruházások esetében a költségek a néhány tízmillió forinttól a több százmillió forintig terjedhetnek. Ezt áthidalni kétféleképpen lehet: egyrészt az intézmény pályázik a korszerűsítéseket segítő forrásra, vagy egy energiahatékonysági szolgáltatást végző, úgynevezett ESCO cég szolgáltatásait veszi igénybe, amely a beruházás teljes egészét finanszírozza, és az üzemeltetést is hosszú távon képes megoldani. Léteznek ugyanakkor vegyes megoldások is, a cél az, hogy stabil maradjon az intézmény cash-flow-ja hosszútávon.
„A magyar közintézmények döntő többsége 30-40 éve épült, így a meglévő energetikai rendszerek is többnyire ilyen korúak. Az akkori tervezés pedig olyan túlméretezéssel dolgozott, hogy ezek a berendezések mára energiafalóvá váltak, hatékonyságuk pedig igencsak visszaesett. Ezáltal nem csak az intézmény fennmaradása érdekében érdemes a hatékonyságjavítást elvégezni, de makrogazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szempontok szerint is. Hiszen a fejlesztések végeredményeként csökkenhet az ország energiafogyasztása, a keleti földgáztól való függés, és nem utolsó sorban a károsanyag kibocsátás” – mondta Antal Sándor.
A Dalkia által üzemeltetett kórházak esetében a földgáz fogyasztás 25 százalékkal esett vissza átlagosan, ami 25 százalékos szén-dioxid kibocsátás mérséklődéshez is vezetett. Utóbbi már csak azért is fontos, mert ezek az intézmények elsősorban a települések belsejében találhatók, így fontos szempont, hogy se a betegek, se pedig az intézmény környezetében élők ne szívjanak káros anyagokkal terhelt levegőt.
