BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Tudjuk, hogy mit iszunk?

A drága és kevés szőlő miatt ismét növekedhet a silány minőségű borok importja

Az idén újra nőhet a kísértés az olcsó, részben illegálisan felhasznált borok importja iránt, mivel a szőlőárak a kedvezőtlen időjárás miatt legalább 40-50 százalékkal drágultak tavalyhoz képest – közölte lapunkkal Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A szőlő kilóját – szemben a tavalyi 40 forintos átlagárral – most 60-70 forintért veszik a felvásárlók, de egyes fajtákért (például az Irsai Olivérért vagy a cserszegi fűszeresért) 80-100 forintot is fizetnek. Eközben cseh és szlovák vevők is megjelentek a hazai piacon, akik magyar szőlővel igyekeznek pótolni az északibb borvidékek gyengébb terméseredményeit. A hazai piacra elsősorban a meglóduló olasz behozatal lehet veszélyes, amely már az elmúlt években is legalább kétharmadát tett ki a teljes magyar éves borimportnak.

A HNT szerint az eddigieknél szigorúbb hatósági nyilvántartásokra van szükség ahhoz, hogy a beszállított külföldi borok hazai útját nyomon lehessen követni. A szervezet a százezer hektolitert meghaladó éves borbehozatalt eleve piaczavarónak tartja, ráadásul az importtételek egy részét vélhetően illegális borértékesítéshez használják fel a piaci szereplők. A feltételezések szerint egyesek már az elmúlt években is olyan számla nélküli forgalmazási tranzakciókat hajtottak végre, amelyeket a külföldi borok behozatalával próbáltak fedezni.

A szabálytalan piaci ügyletekkel és az ellenőrzési hiányosságokkal magyarázható, hogy az import szempontjából legkirívóbbnak számító 2007-es évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 164 ezer hektoliteres olasz borbehozatalt regisztrált, miközben a Brüsszelnek is lejelentett hivatalos olasz kimutatásokban 427 ezer hektoliter szerepelt. Bár a KSH adatai szerint az olaszországi import tavalyra 78,8 ezer hektoliterre csökkent, az ottani összesítések még mindig 104 ezer hektoliteres, Magyarországra irányuló mennyiséget tartalmaztak. Félő, hogy az idei roszszabb termés miatti hazai szőlőár-emelkedés újra Olaszországgal szembeni magyar borstatisztika romlásához vezet – fogalmazott a HNT főtitkára.

A tapasztalatok szerint a piaci szereplők a beszállított borok egy részét a hazai készletekkel házasítják össze és PET-palackos kiszerelésben, 250-300 forintos literenkénti bruttó áron hozzák forgalomba. Ez nem számítana törvénytelen eljárásnak, ha a palackokon mindig szerepelne, hogy a termékek uniós borok hozzáadásával készültek. Egyesek azonban ezt „elfelejtik” feltüntetni, és a külhoni termékeket magyarként értékesítik. Mások ugyanakkor az itthon lepalackozott importborokat úgy állítják be saját termékportfóliójukba, hogy címkézésük „hajszálra” megegyezik a hazai szőlőből készített borokkal. Így e vállalkozások megtévesztik a fogyasztókat, mert az importtermékeket úgy igyekeznek bemutatni, mintha azok magyar borok lennének – állítják ágazati szakértők.

A magyar borimport zömét képviselő olasz termékek Friuli régióból érkeznek, tartályos (hordós) kiszerelésben. Az elmúlt években a behozatalnak az is kedvezett, hogy a tejpiaci szereplők jelentős olasz nyerstej-exportot bonyolítottak le, visszafelé pedig bort szállítottak kamionjaikkal. Az olasz import szempontjából előnyös, hogy a behozott borok literenkénti ára tavaly például 0,3-0,4 eurót ért el, így alulmúlta a teljes hazai behozatal egyébként is alacsony – pezsgő- és palackosbor-árakat is tartalmazó – 0,66 eurós literenkénti átlagárát is.


Nincs döntés cukorügyben

Továbbra sem döntött a borászati ügyekkel foglalkozó brüsszeli irányító bizottság arról a magyar kérésről, hogy az idén 1,5 helyett 2 térfogatszázalékkal lehessen a bort cukorral vagy mustsűrítménnyel feljavítani. A vidékfejlesztési tárca a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt szorgalmazza a 0,5 térfogat-százalékos kiegészítést, mivel az idei évjárat mustfoka 13 körüli lesz, szemben például a tavalyi 16-17-tel.

Az irányító bizottság a jövő héten újra ülésezik, de szakértők szerint több ellenérdekelt tagállam (Görögország, Spanyolország, Olaszország) nehezítheti a döntést. A hazai borászok eközben attól tartanak, hogy a szüret előrehaladtával nem élhetnek majd a pluszlehetőséggel, ha a brüsszeli hozzájárulás későn születik meg. A fagykárok, a viharok és a gombafertőzések egyébként jelentősen csökkentették a szőlőmennyiséget is, így az idén hárommillió hektoliter vagy annál kevesebb bor készülhet. Átlagos években 3,5 millió hektolitert ér el a magyarországi bortermelés.


Kivágott szőlőültetvény

Tizennyolc év után kivágatta az összes szőlőjét Csongrád megye egyik legnevesebb borásza, az ásotthalmi Somodi Sándor. A borász a Délmagyarország című lapnak elmondta: jövőre lesz húszéves a borászata, amely eddig hét hektárról szüretelt és évi 20-25 ezer palackot állított elő.

A probléma gyökerei szerinte húsz évre nyúlnak vissza, akkoriban 130 ezer hektárról szüretelt az ország, ez mostanra 60 ezer hektárra apadt. „Azt hittük, amikor a nagyüzemek megszűntek, és tőke nélkül, de felvettük a kesztyűt a több százéves francia és portugál nagybirtokokkal, hogy a jó bor is kell. Nem így lett, az ipari mennyiségű bor felé ment a világ” – nyilatkozta a szakember.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek