Verseny a kockázati tőkéért

Szeptember végén sorsdöntő tanácskozást tartanak Brüsszelben az Európai Bizottság és a 27 EU-tagállam szakértői a kis- és középvállalkozásokat finanszírozási eszközökkel (mikrohitel, garancia, kockázati tőke) támogató Jeremie program jövőjéről – tudta meg a Világgazdaság. A 2013 utáni időszak kohéziós kérdéseiről már javában zajlik a vita az Európai Unióban, ennek egyik fontos állomása a szóban forgó Jeremie-eszmecsere is. Az 5. kohéziós jelentés a tervek szerint november elején jelenik meg. Mint az illetékes EU-biztos, Johannes Hahn környezetéből közölték, az Európai Bizottság ebben a jelentésben teszi közzé a kohéziós politika reformjával kapcsolatos elképzeléseinek néhány kulcselemét.

A Jeremie program az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Alap és az Európai Befektetési Bank közös kezdeményezése. Azzal a céllal indították el 2007-től, hogy segítse a kis- és középvállalkozások finanszírozását, új, innovatív üzleti konstrukciók kialakítását, kockázatitőke-, hitel- és a garanciaalapok bevonásával. A tagállamok és a régiók a rendelkezésükre álló strukturális alapokból különíthettek el forrást erre a programra.

A pénzügyi és gazdasági válság következtében azonban változtak a körülmények a pénzpiacokon: a likviditás hiánya, a jelentősen megnőtt kockázat idegenkedést váltott ki a programba bevont szolgáltatókból. A kkv-k oldaláról hirtelen lényegesen nagyobb lett a kereslet a garanciatermékek iránt, ugyanakkor csökkent az igény a kockázatitőke-bevonásra. A számok nyelvére lefordítva, 15 EU-tagállamban öszszesen 28 Jeremie-alap jött létre. Ezek eddig együttesen 3,1 milliárd eurót helyeztek ki a kkv-khoz.

„Egy merőben új támogatási struktúrát honosítottunk meg a Jeremie programmal, amely viszszaforgó jellegének köszönhetően úgy támogatja a kis- és középvállalkozásokat, hogy közben az alap nagy része megmarad, és így újra felhasználhatóvá válik” – reagált megkeresésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tárca szerint ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is, hogy a program volumenében az előző kormányzat alatt nem tudott kiemelkedő szerepet betölteni a kkv-k finanszírozásában. Ez jól látható a program során eddig történt kifizetésekből is: a 2007–13-as időszakra rendelkezésre álló 199,3 milliárd forintos keretből, melynek csaknem a teljes összegét lekötötték a közvetítő szervezetek, csak mintegy 28,8 milliárd forintot helyeztek ki a kis- és középvállalkozások részére. „A kormány továbbra is fontosnak tartja a Jeremie program működtetését, ugyanakkor a kis- és középvállalkozói szektor forráshoz jutásának javítása érdekében úgy kívánja átalakítani a programot, hogy a korábbinál jóval több forrás kihelyezése váljon lehetővé e célcsoport számára” - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Sok a befektetési lehetőség, ám a kis- és középvállalkozásoknak nemcsak forrásra, hanem kapcsolati hálóhoz való hozzáférésre, pontos üzleti tervekre, fejlődésre és expanzióra van igénye – figyelmeztetett piaci tapasztalatai alapján Bruckner Zoltán, a Primus Capital befektetési igazgatója. Ezért a Jeremie típusú kockázati befektetéseknél alapvetően fontos, hogy a tőkekihelyezés piaccentrikus, nyereségorientált üzlet legyen, amely hozzásegíti a vállalkozást céljai eléréséhez. Konkrétan a Primus a tavalyi alapkezelői pályázaton 4,4 milliárd forint tőkét nyert, és ezt 1,8 milliárd forint magántőkével kiegészítve adja tovább a kkv-knak. Eddig náluk három befektetési döntés született, összesen 760 millió forint kihelyezéséről, és a cég még két döntést tervez az idén.

A kockázatitőke-programnak komoly létjogosultsága van a piacon, nagy az érdeklődés iránta – mondta el lapunknak Erdei Sándor, a DBH csoport vezérigazgatója. Olykor előfordul ugyan, hogy a cégek „shoppingolnak”, egyszerre keresik meg a DBH-t és másokat is, ám senkinek sem árt ez a verseny, a kkv-knak pedig kifejezetten a javára válik. A DBH igazgatósága eddig három befektetésről döntött, összesen 855 millió forint kihelyezésével, és további két projektnél várható befektetési döntés még az idén.

Csökken a befektetői kedv

Kelet-Közép-Európában a válság a korábbi években felhalmozott jelentős összegű még be nem fektetett tőke folytán nem okozott súlyos visszaesést a kockázati- és magántőke-piacon – áll a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület jelentésében. Míg azonban a válságot megelőzően a régió a befektetők egyik kedvelt célpontja volt, a kockázatok növekedése s a térségbeli országok bővülési ütemének lassulása csökkentette a régió iránti érdeklődést. A magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati és magántőke értéke 2009-ben 214 millió euróra esett vissza, ez a 2008-as értéknek mindössze a 45 százaléka. A tranzakciók száma a 2008-as 25-ről 12-re csökkent, átlagos értékük 18 millió euró körül alakult. A jelentés szerint az induláshoz és növekedéshez tőkét remélő vállalatok tőkeigényének kielégítését a Jeremie program pályáztatási és szerződéskötési folyamatának elhúzódása is hátráltatta.

Az OTP-nél viszont úgy látják, érdemes lehet egy olyan kockázati- és magántőke-alapot is létrehozni, amely a Jeremie programból kiszorult, nagyobb és érettebb fázisban lévő cégeket is finanszíroz idehaza, valamint a többi olyan európai országban, ahol az OTP csoport jelen van.

Az alapot még az idén elindítaná a PortfoLion.

Az alapkezelő az első ütemben a hazai intézményi befektetők körében tervez kibocsátást, jövőre pedig már nemzetközi intézményeket is megcélozna. Az alapba összesen mintegy 10 milliárd forintnyi tőkét szeretnének összegyűjteni.

Az OTP-nél viszont úgy látják, érdemes lehet egy olyan kockázati- és magántőke-alapot is létrehozni, amely a Jeremie programból kiszorult, nagyobb és érettebb fázisban lévő cégeket is finanszíroz idehaza, valamint a többi olyan európai országban, ahol az OTP csoport jelen van.

Az alapot még az idén elindítaná a PortfoLion.

Az alapkezelő az első ütemben a hazai intézményi befektetők körében tervez kibocsátást, jövőre pedig már nemzetközi intézményeket is megcélozna. Az alapba összesen mintegy 10 milliárd forintnyi tőkét szeretnének összegyűjteni.-->