IT-piac: mire költenek a cégek?

A hazai cégek az árbevételük 4,9 százalékát költik informatikára. Korábban ez a mutató 4 százalék volt, ami azonban nem feltétlenül jelent tényleges nominális növekményt, hiszen jó néhány hazai vállalat könyvelhetett el drasztikus bevételcsökkenést, vagyis ennek révén is „javulhatott” a mutató. Az IT-költségek az árbevétel gyors csökkenését csak fáziskéséssel és tompítottan követik. Ennek az az oka, hogy az alaptevékenységekhez szükséges informatikát nem lehet leállítani, illetve az előrehaladott projektek egy részét is érdemesebb befejezni, mint véglegesen abbahagyni vagy elhalasztani. Fellendülés idején hasonló a helyzet: a nagy IT-projektek előkészítéséhez idő kell, tehát az informatikai költés nem fog azonnal és látványosan megugrani.

Informatikára még mindig a pénzügyi szektor költ a legtöbbet; ezeknél a szervezeteknél a szóban forgó mutató eléri a 10,8 százalékot, de nagy IT-beruházó még a média és a távközlési szektor a maga 6,4 százalékával – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA Horváth & Partners végzett. A 2008–09-es időszakra vonatkozó kutatás középpontjában a vállalati informatikai környezet, az IT-szervezet, valamint az IT-költségvetés mellett az informatikai stratégia és a következő évek tervezett fejlesztései állnak.

Úgy tűnik, mintha a vizsgált időszakban igen élénk IT-költő lett volna a közszféra, miközben a szakmától mást sem lehetett hallani, mint hogy nem költ az állam informatikára. A kutatók ebben nem látnak ellentmondást, mivel a közszféra csak látszólag költ sokat, nemzetközi összehasonlításban inkább keveset. Megítélésük szerint ugyanakkor a fő feladat a kormányzati informatikai beruházásokon belül nem a költési szint drasztikus emelése lenne, hanem az eredményes projektek arányának a javítása. Ebben a tekintetben ugyanis nagyon roszszul állunk, és ez minden érintett fél felelőssége – hangoztatják a szakértők.

A kutatás megállapítja, hogy a cégek és intézmények a rendelkezésre álló informatikai keret 55 százalékát üzemeltetésre költik, a fejlesztési keret is eléri azonban a 43 százalékot, a terület irányítása viszi el a maradék kettőt.

A cégek és intézmények kétharmadának már van IT-szolgáltatásra szóló megállapodása, ezen a téren a leginkább élen járók a fogyasztási és ipari javakat előállító vállalatok. Túlnyomó többségük pénzügyileg is jó előre megtervezi a projektjeit, előzetes megtérülésszámítást azonban csak minden ötödik végez.

Az üzletmenetet segítő szoftverek, megoldások közül a legelterjedtebbek az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek, ilyet a cégek és intézmények csaknem négyötöde használ. A vállalkozások több mint felének van már vezetői információs rendszere (VIR), kétharmaduk pedig használ valamilyen ügyfélkiszolgáló alkalmazást is. Ezen rendszerek területén nagy a változatosság, a saját fejlesztésűek viszont már nem dominánsak.

Ami a közeljövőbeni fejlesztési terveket illeti, a legtöbben az ügyfélkapcsolat-menedzsmenti (CRM) rendszereket és a különféle e-megoldásokat jelölték meg.

A központi fejlesztési területek közé tartoznak még a folyamatirányító (workflow) rendszerek, valamint az üzletiintelligencia-alkalmazások, adattárházak. Meglepő ugyanakkor, hogy a korábbi felméréshez képest jóval kevésbé hangsúlyosnak ítélték a cégek az informatikai biztonság tervezett fejlesztését. Ez a kutatók szerint nem azt jelenti, hogy már nem tartják fontosnak ezt a területet, csak a már említett CRM rendszerekre, illetve az e-alkalmazásokra akarnak igazán koncentrálni a jövőbeni fejlesztések kapcsán. A szakértők viszont egyetértenek azzal, hogy Magyarországon számos cég és intézmény nincs felkészülve a kibertámadásokra. A válság hatására azonban ezeknél a beruházásoknál parancsolóbb szükségszerűséggé vált az értékesítés agresszív növelése. SGy