Meghozta a 240 milliárdos döntést a Mol: kinyílik a pénzcsap – hatalmas összeget osztanak szét

Megtartotta pénteken az éves rendes közgyűlését a Mol, ahol a részvényeseik az olajtársaság tavalyi beszámolóinak elfogadása mellett osztalékról és sajátrészvény-vásárlásról is döntöttek.

Az eredetileg tervezett időponthoz képest két héttel korábban megtartott részvényesi gyűlésen a befektetők számára minden bizonnyal a legfontosabb és leginkább várt napirendi pont az igazgatóság osztalékjavaslatának elfogadása volt. 

Döntöttek a tulajdonosok: így fizet osztalékot a Mol

A Mol a tavalyi eredményéből összesen 241,2 milliárd forint kifizetését javasolta, ami részvényenként 300 forint osztalékot jelent. Ez két tételből, egy 180 forintos alaposztalékból és 120 forint rendkívüli kifizetésből áll össze.

A csütörtöki záró árfolyam alapján 7,5 százalékos osztalékhozamot kínál a Mol-részvény, amely a régiós szektortársak közül is az egyik legnagyvonalúbbnak számít.

A kifizetés ütemezéséről később tájékoztat a vállalat, ha folytatódik a korábbi évek gyakorlata, akkor valamikor a nyár folyamán érkezhet meg a részvényesi juttatás a tulajdonosokhoz.

Az olajtársaság idei osztalékából a legnagyobb mértékben 

• a Mol 10,49 százalékos tulajdonosa, a Mol-Új Európa Alapítvány, 
• a részvények 10 százalékát birtokló Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány,
• valamint a szintén 10 százalékos tulajdonos Mathias Corvinus Collegium Alapítvány részesedik.

A nagytulajdonosok közé tartozik még a Mol két munkavállalói résztulajdonosi programszervezete (összesen 7,95 százalék), valamint az OTP Bank is, amely 5,43 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik.

Az egyik legnagyobb magyar társaság közgyűlése felhatalmazta a Mol vezetőségét saját részvények vásárlására is. A jóváhagyott határozati javaslat alapján a menedzsment a következő másfél évre kapta meg a lehetőséget, hogy Mol-részvényeket vásároljon, azzal a kikötéssel, hogy a részvénytársaság tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg a mindenkori alaptőke 25 százalékát.

A részvényenkénti vásárlási ár nem haladhatja meg a tranzakció napján a Budapesti Értéktőzsdén a Mol részvényekre megkötött ügyletek közül a legmagasabbnak az ára, vagy a tranzakció napját megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott napi átlagárai közül a legmagasabb átlagár 150 százalékát.

A Mol részvényei 0,6 százalékot erősödtek a közgyűlési döntések közzétételét követő percekben, az év eleje óta 37 százalékot ralizott a kurzus.

Hernádi Zsolt: Készen állunk a további növekedésre

A Mol 2025-ben 1 185,8 milliárd forint (3 369 millió dollár) tiszta EBITDA-t ért el, ami hat százalékkal magasabb az előző évhez képest, és meghaladta a kb. 3 milliárd dolláros tőkepiaci iránymutatást.

A közgyűlésen beszédet mondott Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, aki így kommentálta az eredményeket: „2025 eseménydús év volt. Az egyre szigorodó szabályozási környezet, a kőolaj-ellátásunkban bekövetkezett zavarok, valamint a Duna Finomítóban történt tűzeset próbára tették ellenálló képességünket, de ezekből a válságokból megerősödve kerültünk ki. A megoldásokra koncentráltunk: aktívan kerestük a párbeszédet a döntéshozókkal, és még az erős ellenállás ellenére is kiálltunk a régió érdekei mellett. Folyamatosan dolgoztunk a régió energiaellátásának diverzifikálásán.

Örülök üzleti eredményeinknek, de még büszkébb vagyok a folyamatosan javuló belső hatékonyságunkra. Minden üzleti egység megtette a magáét, és ennek eredményeként a csoport jó formában kezdte az évet. A szervezeti fejlesztés terén is előrelépést tettünk: a holding struktúra nagyobb rugalmasságot és gyorsabb döntéshozatalt biztosít számunkra. Készen állunk a további növekedésre.” 

A közgyűlés öt évre újraválasztotta az igazgatóság tagjává Világi Oszkárt és Bacsa Györgyöt is.