Kimondani és leírni is rossz: csak nyolc év múlva lesz kész a 4-es metró. Cserébe viszont leckét adtunk magyar virtusból a franciáknak: nálunk aztán nem járnak Alstom-kocsik sem a kettes, sem a négyes metró alagútjaiban! A francia cég nem kapta meg a végleges típusengedélyt az Európa-szerte bevált szerelvényeire.
A közlekedési hatóság elutasító döntése minden szinten óriási galibát okoz. Kérdés persze, hogy mit szólnak mindehhez a budapestiek, akiket még májusban is azzal kábított Demszky Gábor volt főpolgármester, hogy szeptemberben már közlekedhet a 2-es metró vonalán az új Alstom-szerelvény, a Metropolis.
„A szerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek” – reagált a történtekre a francia cég. Az elavult magyar szabályoknak viszont nem. A mostani jogerős döntés persze még nem feltétlenül jelenti a történet végét. Az Alstom mindenesetre most kivár: harminc munkanapja van arra, hogy döntsön a jogi lépésekről.
A BKV viszont nem várhat sokáig: új pályázatot kell kiírnia a metrószerelvények beszerzésére. A 2013-hoz viszonyított újabb három-öt éves csúszás kimondatlanul azt eredményezi, hogy nem lehet majd uniós támogatásból fizetni a 4-es metró szerelvényeit, mert azok csak akkor kaphatnak típusengedélyt, ha a 2-es vonal járműveihez már beszerezték. Ennél is nagyobb problémát okozhat azonban az, hogy ha 2015 végéig nem szerzik be az új járműveket, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene állnia. Ráadásul mivel az új szerelvények nem jönnek, ezért a 2-es vonalon közlekedő orosz matuzsálemeket igen költségesen, 3,2 milliárd forintért kell helyrehozni.
Bedőlhet egy másik kapcsolódó ügylet is, hiszen az Alstom 4-es vonalra szánt pilóta nélküli, automata metróira a német Siemens tervezi a vezérlőrendszert, de még nincs mibe. Így a Siemens a BKV-nak nyújthatja be a számlát, kötbért követelhet a csúszás miatt. Ezt a közlekedési társaság polgári peres úton az Alstomra hárítaná.
„El kell hitetni az unióval, hogy a magyar állam le tudja zárni 2015-ig a négyes metró projektjét. Ha ugyanis nem tudjuk meggyőzni az EU-t, akkor bukjuk a teljes, 181 milliárd forintos uniós támogatást” – vázolta a helyzetet lapunknak Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője. Szerinte ha korábban kapcsol a BKV, ha korábban látja azt, hogy az Alstom számos elvárásnak nem tesz eleget, s a szerződés felmondását helyezi kilátásba, akkor lehet, hogy ezt a kockázatot csökkenteni lehetett volna. Elsősorban a 2006 és 2008 közötti időszakban, hiszen akkor született számos olyan döntés, amely a mai helyzetet már determinálta. „Egy kétséges műszaki minőségű, a fékberendezésekre vonatkozó hatályos szabályozásnak nem megfelelő és üzemeltetési szempontból igen kockázatos új jármű tízmilliárdokért történő beszerzése nagyobb ár, mint amit azon veszteségek jelentenek, amelyeket a szerződésbontás miatt bekövetkező késedelmek nyomán szenved el Budapest” – véli Vitézy Dávid.
A szerződést 2006 májusának végén írták alá – a BKV részéről Aba Botond akkori vezérigazgató –, összesen 37 szerelvényre, 65 milliárd forintért. A BKV át is utalta az összeg csaknem felét, 30 milliárd forintot. Az is furcsa, hogy a szokásoktól eltérően már a végleges típusengedély beszerzése előtt beindult a sorozatgyártás. Hét másik cég is szerette volna annak idején megkaparintani a tendert. A kanadai Bombardier, az olasz Ansaldobreda, a spanyol CAF, a kínai CSR, az orosz Metrovagonmash, a dél-koreai Rotem és a német Siemens is hiába pályázott akkor. Lehet, hogy kapnak egy újabb lehetőséget? A kínaiak mindenesetre már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szeptemberi pekingi útján jelezték: vállalataik szeretnének Magyarországon metrószerelvényeket eladni.
Lehet azért még megegyezés
Ha a főváros kiírja az új tendert, felmerülhet, nem okoz-e kárt a kiírással, ha az Alstom elindít egy pert. Ugyanis a francia cég szerint a szerződés felmondása nem alkalmazható.„A jelenlegi helyzetben az Alstom el kívánja kerülni a bírósági eljárást, ezért bízik abban, hogy születhet olyan megállapodás, amely elfogadható mind a BKV, mind pedig a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat számára” – szól a cég közleménye.
Egy kártérítési per évekig elhúzódhat, ez egyik félnek sem érdeke.
„A jelenlegi helyzetben az Alstom el kívánja kerülni a bírósági eljárást, ezért bízik abban, hogy születhet olyan megállapodás, amely elfogadható mind a BKV, mind pedig a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat számára” – szól a cég közleménye.
Egy kártérítési per évekig elhúzódhat, ez egyik félnek sem érdeke. -->
