BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megéri a pluszköltséget?

Több mint ezer tételt vontak ki a forgalomból a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés segítségével

Komoly adminisztrációs terhet ró a hazai importőrökre a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés rendszere. A július óta működő rendszer alapja a későbbi, kockázatelemzés alapján történő vizsgálatokhoz szükséges nyilvántartás. Ez elengedhetetlen a rossz minőségű, külföldről behozott élelmiszerek kiszorításához, ezért – legalábbis az első időben – a kormány nem enged a szigorból – nyilatkozta korábban lapunknak Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

A rendszer elleni másik fő érvre – nem nyújt kellő alapot a hazai piacra illegálisan bekerülő, egészségre is ártalmas termékek felfedezéséhez – már rá is cáfoltak a hatóságok: a múlt héten Békés megyében lefoglalt tíztonnányi állati eredetű termék esetében a szakhatóság közleménye szerint már ez a rendszer nyújtott segítséget. A minisztérium tájékoztatása szerint július 20-a óta több mint húszezer ellenőrzést végeztek, ennek eredményeképpen 1138 tételt vontak ki a forgalomból – 71,7 tonnát 19 millió forint értékben.

Az intézkedést bírálók ugyanakkor azt is megjegyzik: hasonló ellenőrzési mechanizmus korábban is működött, így a pluszadminisztráció valóban csak teher, amely a kis- és közepes vállalkozásokat még súlyosabban érinti. Ezt megerősíti Strasser-Kátai Bernadett, a Mona Hungary Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója is. „Mint importőrnek rengeteg előírásnak kellett eddig is megfelelni, és bár mint felelős piaci szereplő az új rendelkezés alapvető elgondolásával egyet is értünk, a meglévő ellenőrzési szisztéma fényében a másodlagos élelmiszer-vizsgálati rendelkezések hatalmas extra adminisztrációs terheket jelentenek számunkra – mondta el a Világgazdaságnak a tejtermékek forgalmazásával foglalkozó kft. vezetője. – Mivel cégünk hitvallása, hogy egészséges termékekkel foglalkozzunk, ezért az Európa egyik leginnovatívabb tejipari vállalatának számító Nöm Ag.-tól származó termékpalettánk nagy részét is például génmanipulációtól mentes alapanyagokból szerezzük be, amely eleve szigorú és biztonságos gyártási technológiát és folyamatot ír elő.”

Mint az ügyvezető igazgató elmondta, cégük egyik munkatársát naponta legalább négy órában kellett alkalmazniuk csak az új rendelkezés adta feladatok megoldására. Ennek lényege az, hogy az úgynevezett különös kockázatú termékeknél – esetükben tejtermékek – az országba érkezés előtt két nappal jelentést kell tenni a szállítmányról. Egyéb importtételek esetében minden hónap tizedikéig utólag kell benyújtani a hatóság felé a szállítmánnyal kapcsolatos dokumentációt. Ez a gyakorlatban a következőt jelenti a Monánál: mindennap érkezik szállítmány és minden öt tonna feletti árunál jelenteniük kell – emelte ki Strasser-Kátai Bernadett. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az intézkedés egy másik fontos elemére: a másodlagos ellenőrzés nem helyettesíti az előállítás helyén végzett elsődleges élelmiszer-vizsgálatot. Vagyis az újfajta regisztrációhoz rendelkezésre kell állni minden, a gyártótól származó, termékellenőrzéssel kapcsolatos dokumentációnak is. „A hónap végén ráadásul a cég összesítő elemzéseket is közöl az előírás szerint az integrált vállalatirányítási rendszer adatai alapján. Ez újabb extra munkát ró a közel kétmilliárd forintos forgalmú, 13 fős cégre.” GyM

Üzleti titkot sért a rendszer?

A július 20. óta működő rendszerben elvileg minden tételt jelentenie kell az összes importőrnek. Az adatközlés mindenre kiterjed, a mennyiséget, a behozatali árat, a forgalmazhatósági és minőség-megőrzési határidőket, az első magyarországi tárolási helyet is rögzíteni kell. A legtöbb piaci szereplő azt sérelmezi, hogy az adatközlés részeként az előbb jelzett beszerzési árat is meg kellene adni, hiszen ez üzleti titoknak minősül.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a megküldött adatlapok alapján úgy dönthet, hogy a helyszínen ellenőrzi a behozott cikkeket, és ez alapján járhat el. (Kirívó esetben felfüggesztheti az adott termék forgalmazását, bírságolhat, vagy végletes esetben akár el is kobozhatja az árut.)



A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a megküldött adatlapok alapján úgy dönthet, hogy a helyszínen ellenőrzi a behozott cikkeket, és ez alapján járhat el. (Kirívó esetben felfüggesztheti az adott termék forgalmazását, bírságolhat, vagy végletes esetben akár el is kobozhatja az árut.) Ellenőrzések Tegnaptól két hétig több határátkelőhely ötven kilométeres körzetében ellenőrzést hajt végre az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. A cél a külföldről érkező jelöletlen élelmiszer-szállítmányok behozatalának megakadályozása. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrei a rendőrséggel és a vámhatósággal közösen hajtják végre a feladatokat.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.