Váltóállítás előtt a vasút

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakállamtitkára szerint a hamarosan létrehozandó közösségi közlekedési holding fő célja a minőségi vasúti és buszos személyszállítási szolgáltatások megteremtése, nem pedig az, hogy az ésszerűsítések révén forrást lehessen elvonni a területtől. Völner Pál a tegnapi, Magyar vasút című konferencián elmondta, hogy a MÁV–Volán holding felépítésére és működésére nézve számos elképzelés van, ezek közül a most induló szakmai egyeztetéseken döntenek majd. A BKV holdingba olvasztásáról azonban nincs szó, a vele való együttműködésben a menetrendek összehangolásán lesz a hangsúly.

Az viszont biztos, hogy több okból – például mert az elmúlt években a közút jelentős versenyelőnybe került a vasúttal szemben – a vasúti személyszállítás továbbra sem életképes állami támogatás nélkül. Határ nélkül nem állnak rendelkezésre költségvetési források, de meg kell vizsgálni, mennyi fordítható hatékonyan a területre. A MÁV-nak most juttatandó 23 milliárd forint, illetve a további, 10 milliárdos kötvénykibocsátás nem értendő ide, ez csak tűzoltás. Ugyanakkor az állam feladata lesz a MÁV 250 milliárd forintos adósságának a rendezése, de lesz szerepe a 2015-ig a vasúti infrastruktúra-fejlesztésre fordítandó 650 milliárd előteremtésében is.

Az államtitkár a később felszólalókkal összhangban úgy vélekedett, hogy az állami támogatással fenntartott vasúti és buszos szolgáltatásoknak nem egymással, hanem az egyéni közlekedéssel kell versenyezniük. A busz alapvető szerepe az utasok vasútra, illetve vasútról való szállítása. Persze ahol észszerűbb, ott meg kell tartani a buszjáratokat.

Az uniós elvárásoknak való megfelelés kapcsán Völner Pál ismertette a folyamatban lévő vasúti projekteket, de önálló vasúti hivatalt nem ígért. Mint mondta, a terület felügyeletének szervezeti keretei nem változnak, de a Nemzeti Közlekedési Hatóságon belül erősödni fog a vasút képviselete. (A hatóság bizonyos jogköröket átad majd a január 1-jétől létrehozandó új kormányhivatalnak.)

A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az állami szerepvállalás tisztázatlanságában és a társaság működési hiányosságaiban látja cége problémáit. Előbbiben hamarosan előrelépést hoz a szakminisztériumnál készülő közlekedésfejlesztési stratégia közzététele, utóbbi terén pedig meg kell indítani egy többéves, belső megújulást. Szarvas Ferenc azért gondolja úgy, hogy erre most van esély az elmúlt két évtized mérsékelt sikerei után, mert az új kormány egyértelműen kiállt a közösségi közlekedés, azon belül a vasút fejlesztése mellett, s mert a MÁV közszolgáltatási szerepét előbbre valónak tartja a piacinál. Mint beszámolt, az általa nemrég szervezett vasúti kerekasztal résztvevői számos olyan meghatározó dologban egyetértettek, amely a vasút jövőjét kedvezően befolyásolja. Ilyen például a közös vasúti és busztarifarendszer létrehozásának a szükségessége, s hogy legalább három-öt éves közszolgáltatási szerződések kellenek. A MÁV nem megfelelő működtetése, így a karbantartások és a felújítások nem kellő üteme miatt nem teljesíthető ma Magyarországon az EU-ban elvárt 160 kilométeres óránkénti sebesség, sőt, ezért van a pályák mintegy 50 százalékán lassújel. Az integrált, ütemes menetrend alapvető elvárás a szakma szerint, ahogyan az integrált közlekedés, az egységes jegyrendszer is. Mindebben a kormány részéről aktív közlekedéspolitikára van szükség. A hosszú távú cél az, hogy húsz éven belül a hazai vasút részaránya az áruszállításban a mostani 18,4-ről 25 százalékra, a személyszállításban 7,9-ről 15 százalékra nőjön. Mindehhez sok 100 milliárd forint kell.

Váltóállítás volt nyugaton

„A magyar vasút pozitív üzenetet kapott az új kormánytól, de a komplex közlekedési stratégiát még várjuk, és kérdéses, mekkora a kormány pénzügyi mozgástere” – mondta Berényi János, a hazai vasúti szakmát összefogó Hungrail elnöke. Idézte Siim Kallast, az Európai Bizottság közlekedésért felelős elnökhelyettesét, aki szerint az európai vasút fejlesztését többek között erős, független vasúti hivatalok és a magántőke bevonása segítené, a bankok már készen állnak. „Az EU nyugati részén már átállították a váltót a vasút felé” – mondta Berényi János.

- versenyképes eljutási idő

- megbízhatóság

- egységes tarifa

- több EU-forrás bevonása fejlesztésekbe

- független vasúti hivatal

- használatarányos útdíj

Forrás: Hungrail-->