Áramdíjból lesz a felújítás

Az E.On Hungária elosztói engedélyes leányvállalatai több mint 80 ezer hoszszú áramhálózati rendszerrel rendelkeznek, melynek folyamatos ellenőrzése, karbantartása és felújítása elengedhetetlen a minőségi szolgáltatás biztosításhoz. „Az E.On Hungária által üzemeltetett áramhálózat általános színvonala megfelel a hazai gazdasági környezet igényeinek” – mondja Kutas István, az E.On szóvivője.

Regionális összehasonlításban a magyarországi hálózat hasonló vagy magasabb műszaki színvonalú, mint a környező országokéi, igaz, például az ausztriai jobb állapotúnak tekinthető. Ennek oka, hogy bár a villamosenergia-díjak megközelítik a nyugat-európai színvonalat, hazai viszonylatban az egy egységnyi vezetékhosszon forgalmazott áram mennyisége kevesebb, mint tőlünk nyugatabbra.

Németországban például a hazaihoz hasonló hálózathoszszon kétszer annyi energiát forgalmaznak, mint mi. A hálózatok működtetésére az E.On gyakorlatilag az áramdíjbevétel teljes összegét – eltekintve a sikeres üzletmenethez szükséges minimális egyéb költségek fedezésétől – felhasználja.

Az E.On három szolgáltatója az összesen 82 302 kilométer hosszú hálózat fejlesztésére és felújítására éves szinten 45 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik, amellett, hogy az üzemeltetésre mintegy 35 milliárdot fordít. Az E.On hálózatának állapota – és ennek megfelelően a szolgáltatás minősége – nem különbözik jelentősen regionális szinten, a három szolgáltató által üzemletett vezetékhossz nem azonos, így a régiók karbantartási és felújítási költségvetése is eltér egymástól.

Az áramszolgáltatás minőségét külső és belső mutatók alapján értékelik. Külső mutatónak számít a Magyar Energia Hivatal által megfogalmazott paraméter, melynek alapja az üzemzavar miatt bekövetkező szolgáltatáskiesés egy ügyfélre eső éves átlagos ideje. Ezen túl az E.On áramszolgáltatóinak üzletszabályzata részletesen megfogalmazza, mi az a garantált szolgáltatás, mely minden fogyasztót megillet.

Az üzletszabályzat az üzemzavaron túl szabályozza a tervszerű, tehát a felújítás vagy a teljesítménybővítés miatti beavatkozások okozta szolgáltatáskiesés lehetséges mértékét is.

A szolgáltatás minőségének külső mutatója, hogy egy évben egy fogyasztónál átalagosan milyen hosszú időre szünetel a szolgáltatás üzemzavar miatt. Tíz évvel ezelőtt ez a mutató még öt óra (300 perc) körül volt, míg jelenleg csupán 120 perc, azonban nehezíti e minőségi mutató teljesítést az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei okozta átlagon felül magas üzemzavari kiesés.

Az E.Onnál e kihívásokat egy országos szintű fejlesztési koncepcióba ágyazva kezelik. Így a 80 milliárd forintos keretet a lehető leghatékonyabban használják fel, legyen szó kisebb üzemviteli javításról (mint például egy tábla cseréje vagy alkatrészek olajozása), egészen az olyan teljesítménybővítési projektekig, melyek egy nagyobb ügyfél csatlakozását teszik lehetővé, jelentős gazdasági élénkülést hozva egy-egy régióba.

A fejlesztési koncepció éves szinten négy-ötezer feladatot tartalmaz, melyek megfogalmazása során költséghatékonysági és a minőségjavulási hatásuk alapján rangsorolják ezek fontosságát.

„Szintén e költségvetésből zajlik a légvezetékek földkábelekre történő cseréje. Bár a földkábelek esztétikusabbak és bizonyos üzemzavarokat jobban ki lehet velük védeni, a költségük jelentősen nagyobb” – utalt a jövő kihívásaira Kutas István. Ahol környezeti, illetve madárvédelmi szempontból fontos volt (pl. Hortobágyi Nemzeti Park), jelentős előrelépések történtek. Ugyanakkor a szakmán belül sem ítélik meg egyértelműen pozitívan a földkábelek lefektetését: egy komolyabb hiba esetén ugyanis igen időigényes a javítás, hiszen csak a megfelelő munkagépekkel tehető a szerelők számára hozzáférhetővé a meghibásodott vezetékszakasz. VG