BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Árképlet: kódolt mínusz

A kormány jelentős gázáremelést előzött meg, de új feszültséget teremtett

Olyan új gázárképzést írt elő az egyetemes szolgáltatásban a kormány, amely alacsonyabb gázárakat eredményez, mint az előző számítási metódus. Az árképlet összetevői megváltoztatásának köszönhetően 2011. január 1-jétől az évente legfeljebb 1200 köbméter gázt felhasználók számára – idetartozik az egyetemes piaci vevők 57 százaléka – egyáltalán nem drágul a gáz. Az ennél többet felhasználók felhasználásuk mértékétől függően sávosan fizetnek többet, de a 3500 köbméterest elérőknek is csak 9,3 százalékos lesz az emelés.

„Az ár 2010 áprilisa óta nem nőtt, holott az eddigi árképlet 15-20 százalékos emelést indokolt volna egy júliusi és egy októberi lépcsőben, sőt további drágulás következett volna januártól” – jelentette be tegnap Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Hangsúlyozta, hogy a felhasználóknak ezentúl nem kell indokolatlan emeléseket elszenvedniük, de a kereskedők és szolgáltatók is elérhetnek egy indokoltnál nem nagyobb profitot.

A cikkhez tartozó jegyzet itt olvasható!

A nyereség kapcsán azonban kételyeink támadhatnak, ha sorra vesszük a gázárak kordában tartásának eszközeit. Az eddigi képlet például azért írt volna elő jelentősebb emelést, mert magas a hosszú távú szerződés alapján behozott gáz ára is. Ezt most úgy kezelte a törvénymódosítás, hogy a gáz nagykereskedelmi árában csak 60 százalékig vehető figyelembe az importár, 40 százalékig viszont a sokkal alacsonyabb, amszterdami gáztőzsde árát kell bekeverni. Csakhogy ettől a nagykereskedőnek még továbbra is ki kell fizetnie a hosszú távú szerződésben megrendelt drágább gázt. Minél többet vásárol a szabadpiacon is, annál több megrendelt drága gáz marad a nyakán. Az egyetemes szolgáltatóknak is törvény írja elő, hogy olyan mennyiségű gázra legyen hároméves szerződésük, amennyiből el tudják látni az egyetemes piaci ügyfeleiket. Mellesleg a hazai importkapacitások nem teszik lehetővé, hogy a szolgáltatók és kereskedők ténylegesen is nagy mennyiségeket spájzoljanak be az olcsóbb gázból. Az ellátás biztonságát pedig jobban biztosítja, ha szolgáltatójának és a nagykereskedőnek hosszú távú vásárlási szerződése van, ez viszont behatárolja a spotpiaci mozgásterüket.

Erősen piacidegen eleme az árképzésnek az is, hogy ezentúl a hatóság szabja meg, hogy a nagykereskedőnek milyen áron kell felajánlania a gázát a szolgáltatónak. (Eddig kötelező felajánlási ár volt.) Hatósági áras lesz az a gáz is, amelyet a Mol hoz fel Magyarországon, és az egyetemes piacon ad el. Bár Fellegi Tamás szerint a fő cél a kis teherbíró képességű fogyasztók megvédése, kérdés, hogy az új árképlet hosszú távon is védelmet ígér-e számukra.

A nagykereskedőnek és az egyetemes szolgáltatóknak kötelező lesz újratárgyalniuk a szerződéseiket, különben a törvény automatikusan felülírja szerződéses feltételeiket. Jogilag aggályos lehet, hogy az újratárgyalási kényszerrel a kormány magánjogi szerződésekbe szól bele.
A szolgáltatóknak és kereskedőknek egyértelműen többletköltséget okoz, hogy a kormány ezentúl egy évre előre meghatározza, milyen forint/dollár árfolyammal kell a következő évben kalkulálniuk. 10-20 százalékos forintárfolyam-mozgások mellett ez elég piacidegen lépés. Az árból továbbá eltűnik a likviditási tényező, azaz a cégek nem számolhatják el opciós ügyleteik költségeit, árfolyamként pedig az MNB középárfolyamát kell használniuk.

Kevéssé piacszerű a tárolási költségnek az úgynevezett FIFO (firts in, firts out) elv szerinte meghatározása. Eszerint a tárolóból mindig azt a gázt kell legelőször kivenni, amely oda a legolcsóbb tételként került be. Értelemszerűen a legdrágábbat legkésőbb. A kereskedők eddig egy érdekeik szerint optimalizált sorrendet használtak. Módosult a tárolóban lévő gáznak az értékesítendő mennyiséghez viszonyított arányára vonatkozó, negyedévenkénti előírás is.

Az egyetemes gázpiaci cégek elismert tőkemegtérülése 4,5 százalékra esik az addigi bő 8-ról, a versenypiaci kereskedőké nem változik. A 4,5 százalék azonban nem fedezi a beruházási hiteleinek a kamatát sem. Jobban járnak, ha inkább állampapírba fektetik a pénzüket. Ráadásul ezentúl 5 százalékos infláció alatt nem indexálhatják a költségeiket.

Az E.On tárgyalna

„Nem ismerjük a szabályozás részleteit, nem láttunk jogszabálytervezeteket, de az E.On magyaroszági gázüzletága eddig is veszteséges vol, s biztosnak látszik, hogy az is marad. Szeretnénk tovább tárgyalni a kormánnyal, hogy olyan árszabályozás jöjjön létre, mely a fogyasztók hosszú távú érdekeit is szolgálja, és nemcsak rövid távon minimalizálja az árat. Az általunk megismert tervezetnek számos aggályos pontja van, így a holland gáztőzsde árainak bevezetése a magyar szabályozásba, és az elismert árfolyam számítási módja – ezekről egyeztetnénk a közeljövőben” – mondta lapunknak Kutas István, a hazai E.On csoport szóvivője. 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek