Egészségőrző innováció

Innováció. Az innováció értékelésénél csak az a fontos, teremt-e hozzáadott értéket a meglévő terápiákhoz képest – mondta Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnökségi tagja. Bizonyítottan a gyógyszeripari a legdrágább. Több modellről lehet beszélni, amelynél az a döntő kérdés, hogy mennyire új a technológia, illetve hogy milyen új területen alkalmazható. Ezek egyike a már ismert technológia új szegmense, e csoportba sorolhatók például a szteroidok, az asztma elleni szerek. Megkülönböztethetők továbbá a folyamatos fejlődésen átesett készítmények, például az újabb antibiotikumok. A következő minősítés az átütő felfedezéseké, ezek egyike a humán papillómavírus (HPV) elleni vakcina. A negyedik csoport az új technológiáké, ezek a TNF-alfa-gátlók – RA elleni készítmények. Bár hajlamosak vagyunk az innováció kapcsán csak az átütő felfedezésekre gondolni, valójában a gyógyszeripari innováció 80 százaléka folyamatos fejlődés.

Jelentős eredmények születtek a különféle daganatfélék terápiájában, ami sikeresebbé tette a rákos betegek gyógyítását. Ha van rá szakmailag indokolt igény, úgy a magyar betegek számára is elérhetők a legkorszerűbb rákgyógyszerek.

A betegségek leküzdésének eredményeként ma 30 évvel hosszabb a várható élettartam, mint száz évvel ezelőtt, az ötven évvel ezelőttihez képest pedig tíz évvel hosszabbodott. Szignifikáns javulás következett be a nagy társadalmi terhet jelentő betegségek halálozási arányaiban. Itt említhetők a daganatos betegek mellett például a HIV-fertőzöttek, illetve az AIDS-betegek, a különféle szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők. A korszerű vakcináknak köszönhetően pedig számos megbetegedés megelőzhető.

Ám a gyógyszeripari innovációnak köszönhetően előrelépés történt az emberek életminőségének javulásában is. Például ma már jól karbantartható az asztma, a cukorbetegség, sőt egyre jobbak a különféle szervtranszplantációk eredményei.

Ám az innováció nemcsak új gyógyszert ad az egészségügynek, hanem a gyógyszeripari kutatás és az orvosi gyakorlat együtt fejlődik.

Az innovációban az elmúlt években változás történt. Miközben a regisztrált molekulák száma nem változott, vagy talán csökkent, jelentősen nőttek a fejlesztés költségei. Ma egy sikeres fejlesztés költsége 1,3-1,7 milliárd dollár, hiszen egy-egy gyógyszer esetében sokkal több klinikai adatra van szükség a törzskönyvezéshez, egyre nagyobb számú beteget kell bevonni a klinikai vizsgálatokba. Másrészt komoly költségnövekedést jelentenek a biológiai készítmények. Ezzel szemben áll, hogy az új orvosságok szabadalmi védettsége húsz év, amelyből átlagosan 12 év telik el e fejlesztéssel. S a maradék 8-10 évben, ha késik a gyógyszer törzskönyvezése és forgalomba kerülése, csökken az esély a kutatás-fejlesztési költségek megtérülésére. Jakab Zoltán elmondta: az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagvállalatai évente 20 milliárd forintot költenek a magyarországi kórházakban és orvostudományi egyetemeken folyó vizsgálatokra. Az Európai Unió országaiban lassúbb az innovatív szerek forgalomba kerülésének esélye az Amerikai Egyesült Államokhoz viszonyítva. Magyarországon például megközelíti a két évet. Szerencsés lenne a finanszírozói szemlélet megváltoztatása, egy-egy termék társadalombiztosítási listára kerülésénél a hozzáadott értéket kellene elvárni, azt nézni, hogy az innováció egészségértéket teremt-e.

Így a legfontosabb prioritás az egészségérték növelése, s tény, hogy az innováció valós költségcsökkentéssel jár a kórházi ápolás, valamint egyéb gyógyszeres költségek csökkentése révén. Ennek ésszerű kihasználása csak hosszú távú befektetői szemlélet alapján lehetséges. VG