Cégvilág

Egymilliárdból lehet zarándokhely a sopronbánfalvi kolostor

A héten adták át és február végéig szabadon, majd onnantól bejelentkezés alapján látogatható a korhűen felújított sopronbánfalvi egykori pálos-karmelita kolostor.

Az ismert vállalkozó és művészetpártoló Kovács Gábor hat éve vásárolta meg  romos állapotban az épületet. Ahogy a megnyitón a KOGART alapító fogalmazott látatlanban mondott igent a karmelita rend felkérésére, hogy segítsen megmenteni a műemléket.

Az új tulajdonos csak hónapokkal később utazott le, hogy megnézze mit vett. További néhány év telt még el, mire megszületett a gondolat a felújításra, amit részben pályázati forrásból kevesebb, mint másfél év alatt végeztek el a kéthektáros területen. A mintegy 1,2 milliárd forintos összköltségvetésű nonprofit célú fejlesztést Izland, Liechtenstein és Norvégia támogatta. A projekt költségvetéséből 45 százalékot, mintegy 1,8 millió forintot a Norvég Alap nyújtotta, a fennmaradó 55 százalékot Kovács Gábor cége, a Nistema Kft fedezte. A megnyitón elhangzott, hogy a kolostor az egyik állomása lehet a hazai zarándok útnak.

A régi épületekben gazdag Sopron talán legkevésbé ismert műemléke a pálosok hajdani kolostora Sopronbánfalván, ahol a töröi időkig visszavezethető több évszázados hagyománya van a visszavonulásnak és a meditálásnak. A búcsújáróhelyet még uralkodók is meglátogatták. A kolostortemplomban őrzött Fekete Mária kép a középkorig visszanyúló Mária-kultusz egyik fontos emléke, ma is zarándoklat helyszíne.

1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet, az épület berendezési tárgyait elárverezték. Ettől az időtől tisztviselői lakásoknak használták, majd 1850-től helyőrségi kórház lett. A 19. század végén újra szerzetesi közösség költözött az épület falai közé, 1891-ben a szigorú szabályok szerint élő karmelita apácák kolostora lett. Itt alapították meg Magyarországon az első karmelita zárdát.

A rendet 1950-ben feloszlatták, a kolostorban először idősek otthona, majd elmeszociális otthon működött, de az 1970-es évek közepétől üresen, elhagyottan állt az épület. A rendszerváltás után a karmeliták kapták vissza, de úgy ítélték meg, hogy újjáélesztésére nincs lehetőségük.

Az eredeti formáját visszanyert épületnek végül sikerült olyan új funkciót találni, mely hiánypótló és összhangban van eredeti rendeltetésével. Elvonulási, oktatási és meditációs központtá alakították át. A felújítás nemcsak renoválást jelentett, az épületben az egykori szerzetesi cellákból 23 fürdőszobával berendezett vendégszobát hoztak létre puritán berendezéssel, de a 21. századi igényeknek megfelelően. Az épület része továbbá egy  különleges étterem, két meditációs helyiség, kerengők, egy előadó- és konferenciaterem, egy alkotó- és egy kiállító terem, egy könyvtár és további közösségi terek.

kolostor zarándokhely karmelita Norvég alap nonprofit
Kapcsolódó cikkek