„Újraélesztett egészségügy”

Változások. A „szűzbeszéddel” való szembenézést választotta az egészségügyért felelős államtitkárság vezetője, amikor előadását az öt hónappal ezelőtt, lapunk júniusi konferenciáján elmondott előadásának felidézésével kezdte. Szócska Miklós akkor úgy fogalmazott: mély depresszió és zűrzavar jellemzi az egészségügyet, s fölvázolta az azonnali teendőket. A mostani tanácskozáson beszámolt „az első napos bejelentések véghezviteléről”. Ezek között említette az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését és a gyógyszertár-létesítési moratóriumot. Hatályon kívül helyezték az ápolói tevékenység kompetenciáiról szóló rendeletet, s felfüggesztették a szakmai minimumfeltételek egy részéről és a közreműködői szerződésekről szólót, feloldották a rezidensek röghöz kötését. Visszamenőlegesen nyilvánosságra hozták az OEP-szerződéseket, s hozzáláttak a kórházi adósságállomány felméréséhez, amelyből kiderült: júniusban a 72 milliárd forintos tartozásból 37 milliárd körüli volt a lejárt beszállítói számla.

Szócska Miklós úgy véli, 2010 a túlélés fél éve, 2011 pedig a fenntartható átrendeződés éve lesz. A parlament 27,5 milliárd többletforrást juttat az idén az ágazatnak, a felosztás elveiről megegyeztek a szakmai szervezetekkel, a pénzt az égető feladatokra, az adósságállomány rendezésére fordítják. A szakmai prioritások átrendezésével év végén még „mozgósítani lehet bizonyos forrásokat” – jelezte. Mint mondta: az egészségügy is a gazdasági növekedés függvénye, jövőre a struktúrafejlesztésre 72 milliárd forint áll rendelkezésre. A 2011-es költségvetésben pedig kiemelt ágazatként szerepel az egészségügy, hiszen az ez évben várható 716, 5 milliárddal szemben jövőre 770 milliárd juthat a gyógyító-megelőző ellátásra. Új forrásteremtési politikát is fölkutatnak, gondolkodnak az egészségre ártalmas termékek népegészségügyi termékdíjának bevezetésén. Határozottan kijelentette: a kórház-konszolidációra a finanszírozási és strukturális átalakítás mentén kerülhet csak sor, így elkerülhetetlen az egészségügyi ellátórendszer funkcionális integrációja és az erőforrás-koncentráció.

Terveik szerint három-három megyényi lakosságszámnak megfelelően alakítanák ki az egészségügyi hálózatot a természetes földrajzi régiók mentén, így 1-1,3 millió lakos kerülne egy régióba. A betegutak szervezése az egyik legnagyobb hatékonysági tényező, ezért az hangsúlyos szerepet kap a jövőben. Az alapellátás megerősítéséről a hamarosan sorra kerülő szakmai konzultációk után, várhatóan már novemberben részletes programot hirdetnek. A betegellátás és a racionális munkaszervezés érdekében a központi orvosi ügyelet az Országos Mentőszolgálattal együtt dolgozik. Cél, hogy az ellátás a rendszer minél alacsonyabb szintjén történjen, mert ezáltal csökkenthetik a fölösleges kórházi betegforgalmat. Az összehangolt munkához megteremtik az egységes ágazati informatikát.

Kitért a sokat bírált teljesítményfinanszírozásra. Lazítják a kórházak és a rendelők teljesítményvolumen-korlátját (tvk), majd fokozatosan felszámolják. E szerint ugyanis az OEP az előre megállapított tvk-n felüli gyógyításért nem fizet a kórházaknak. A finanszírozásban ismét megjelenik a progresszivitás előnyben részesítése, a legmagasabb szintű preferált intézmények, az egyetemek, az országos intézetek. Emellett nagyobb teret kap az olcsóbb és a betegek igényeit is kiszolgáló egynapos ellátás és a sürgősségi centrumok megerősítése. Megszűnik a súlyponti kórház fogalma és a kórházi ágyak számának „bebetonozása”, annak a szükségletekhez kell igazodnia.

A kormány célja, hogy minél markánsabb állami felelősségvállalás legyen a gyógyításban, annak új keret- és feltételrendszerét hamarosan kidolgozzák. Korábban több önkormányzat is jelezte, átadná a kórházait az államnak, így most már „élesben” tárgyalnak ennek lehetőségéről – mondta Szócska Miklós.

Kijelentette: a kormány kitart az egy biztosító, az egységes kockázatközösség mellett, kizárja a társadalombiztosítás bárminemű privatizációját, de hozzáfognak az intézményrendszer átalakításához. Elmondta azt is, mára az egészségbiztosítási járulékbevétel mellett a biztosítási alapnak közel fele a központi költségvetési hozzájárulás. Ennek is következménye az állami egészségügyi rendszer felé fordulás. A kormány szándéka egyébként az, hogy négy év alatt a többi visegrádi országokhoz képest a mostani 4,3 százalékról 6-ra növelje az egészségügy GDP-részesedését.

Az ágazat humánerőforrás-helyzetének javítása érdekében kiszámítható életpályatervet készítenek az egészségügyi dolgozóknak. Cél, hogy a pályán és itthon maradjanak, ám ehhez előre tervezhető jövedelemstruktúra, többlépcsős bérfelzárkóztatás szükséges. Ehhez szervesen hozzátartozik a közoktatási és szakképzési rendszer összehangolása, átjárhatóság a szakképesítések között, a legitim képzőhelyek megerősítése, a gyakorlati oktatás hangsúlyosabbá tétele és a továbbképzések támogatása.

A gyógyszerellátás az egészségügy integráns része, a gyógyszertár nem trafik – fogalmazott az államtitkár. Ez tükröződik majd vissza a gyógyszertörvény módosításakor. Elmondta azt is, preferálják az olcsóbb, generikus készítmények tb-támogatását, de teret kap a költséghatékonysági elemzéseken alapuló gyógyszer-befogadási és -kizárási technika. VG

A Széchenyi-terv az egészségügy megmentését szolgálja, a programalkotás keretrendszere. Pontos képet adnak benne a szakmának az ágazat helyzetéről, s programtervezetet dolgoztak ki az azonnali pénzügyi intézkedésekre, a finanszírozásra, az egészségügyi intézmények területi igazgatóságainak működésére, az informatikai rendszerre, a népegészségügyre, az egészségügyi intézményrendszerre, a gyógyszerpolitikára, a minőségfejlesztésre és az egészségügyi dolgozók életpályájára.

A vitairat alapján konzultációkat tartanak, amelyre az [email protected] portálon lehet jelentkezni.

A Széchenyi-terv az egészségügy megmentését szolgálja, a programalkotás keretrendszere. Pontos képet adnak benne a szakmának az ágazat helyzetéről, s programtervezetet dolgoztak ki az azonnali pénzügyi intézkedésekre, a finanszírozásra, az egészségügyi intézmények területi igazgatóságainak működésére, az informatikai rendszerre, a népegészségügyre, az egészségügyi intézményrendszerre, a gyógyszerpolitikára, a minőségfejlesztésre és az egészségügyi dolgozók életpályájára.

A vitairat alapján konzultációkat tartanak, amelyre az [email protected] portálon lehet jelentkezni.-->