Vízerőművet újít a Sinergy

Már engedélyezési szakaszban van a Hernád folyó felsődobszai szakaszán lévő Émász-tulajdonú kis vízerőmű korszerűsítése. A 800 millió forintos felújítást a létesítmény üzemeltetője, a szintén részben Émász-kézben lévő Sinergy Kft. végzi. Bercsi Gábor ügyvezető igazgató szerint fontos eredmény, hogy elfogadtatható a társadalommal a meglévő vízerőművek korszerűsítése, az viszont továbbra is kérdéses, hogy építhetők-e majd újak is. Az energiaellátással és az energiarendszerek ésszerűsítésével foglalkozó Sinergy számos, bár egyelőre halvány jelét tapasztalja annak, hogy a hazai beruházók újraindítanák a válság miatt félbehagyott vagy már el sem indított projektjeiket. „A nyár óta több iparvállalat is megkereste cégünket azzal, hogy folytatnák vagy megvalósítanák korábban tervezett beruházásaikat, s ennek részeként az érintett energiarendszerek korszerűsítését is mérlegelik” – mondta lapunknak Bercsi Gábor. Például egy európai piacra dolgozó, nagy hazai járműalkatrész-beszállító várhatóan új gyár építésébe fog. Igaz, a projekt még igencsak az előkészületi szakaszban van.

Kezdeti fázisban vannak a Sinergy saját megújulóenergia-termelő beruházásai is. A kizárólag biomassza hasznosítására alapuló vállalkozások egy részét meglévő partnereivel indítaná, a többihez viszont új társakat keres. Az igazgató cáfolta, hogy a válság miatt ne lehetne megújulóprojektekre hitelt kapni, más kérdés persze, hogy milyen áron. A szakember inkább azt érzi kritikusnak, hogy a támogatásokat nagyon kicentizik, az új biomasszaprojekteknek pedig számos – például technológiai, illetve logisztikai kihívást jelentő tüzelőanyag-ellátási – kockázata van. Nem véletlen, hogy az országban eddig csak egyetlen zöldmezős biomassza-erőmű létesült. (A többi hazai biomassza-beruházás során csak meglévő erőműveket alakítottak át, hogy életben tarthassák az érintett blokkokat.)

Óvatosságot, rövid, jó esetben középtávú gondolkodást tapasztal Bercsi Gábor a beruházók részéről az épületenergetika piacán is. A létesítmények tulajdonosai nem merik elkötelezni magukat olyan, például tízéves szerződésekben, amelyek energetikai rendszerük teljes felújítását jelentenék. Új épületek esetén is ódzkodnak a lehető legnagyobb energiahatékonyságot ígérő, ám drágább megoldások megrendelésétől. Minél olcsóbb kivitelezésre és minél drágább eladásra vagy bérbeadásra törekszenek. Így azután hiába működik sikerrel az évtized elején a Sinergy által referenciaépületnek szánt, trigenerációs energiaellátású MOM Park bevásárlóközpont, a beruházónak máig nem akadtak követői. A MOM Parkban egyébként Bercsi Gábor szerint a lehető legnagyobb hatékonysággal használják fel a földgázt: áramtermelésre, fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmazzák.

Távhő: kérdőjelek

Kérdőjeles a hazai távhőszolgáltatás – a Sinergy egy további üzletága – jövője is. Kedvező ugyan, hogy az épületek korszerűsítésének köszönhetően a felhasználók egyre kevesebb hőt vásárolnak, de a távhőrendszerek fenntartása továbbra is drága marad. Ráadásul a távhőszolgáltatók a hőeladásból származó bevételeik zsugorodása miatt rákényszerülhetnek fix díjaik emelésére, ez pedig piaci feszültséghez vezethet. A megoldás az új fogyasztók bekapcsolása lenne, de ez is nehézkesnek ígérkezik. Bercsi Gábor tapasztalatai szerint rossz a távhő imázsa: sok beruházó bármit elfogad, akár faapríték tüzelésére is rááll, csak ne kelljen távhőt használnia. A másik gond, hogy a kapcsolt energiatermelés támogatásának a megszűnése miatt drágulhat a távhő.