Hatékony prosztataterápia

Fázisok. A prosztatabetegségek a férfiak betegségeinek a legnagyobb csoportját alkotják. A jóindulatú prosztatamegna-

gyobbodás (ún. benignus prostata hyperplasia = BPH) a leggyakrabban előforduló jóindulatú daganatos megbetegedés, az életkor előrehaladtával gyakoribb és nagymértékben befolyásolja a férfiak egészségi állapotát és életminőségét.

A prosztata egy gesztenye nagyságú és alakú mirigy, amely a húgyhólyag és a végbél között helyezkedik el, s a férfiak élete során számos változáson megy keresztül. Születéskor borsónyi nagyságú, gyermekkorban lassanként egyre nagyobb lesz, majd a serdülés időszakában hirtelen növekedésnek indul, és a huszadik év táján eléri a normál felnőttre jellemző méretet és formát. Negyven-ötven éves korig általában változatlan nagyságú, majd a legtöbb férfinál ismét növekedésnek indul. Ezt a folyamatot nevezzük jóindulatú prosztatamegnagyobbodásnak. A 40–64 éves férfiak 20 százaléka, a 65 év felettiek 40 százaléka kényszerül szembenézni ezzel a problémával. A hatvan év feletti férfiak között a BPH gyakorisága 50, a nyolcvan fölöttieknél pedig már 88 százalék.

A betegségre a tünetek figyelmeztetnek: a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás tünetei tipikusnak nevezhetők, bár igen változatosak. Gyakori, sürgető vizelési inger, préseléssel indított nehéz vizelés, gyenge, akadozó vizeletsugár, hólyagfájdalmak, vizelet-visszatartási nehézségek, utócsepegés, súlyosabb esetekben a vizelet pangása a hólyagban egyaránt jelezheti a betegséget, fájdalommal és a nemi élet korlátozottságával is járhat.

A prosztatát érintő betegségek vizsgálata több lépcsőben történik. A normál prosztatavizsgálatkor a tapintási leletből következtetnek a megbetegedésre. Az ultrahangos ellenőrzés során képet kap az orvos a prosztata méretéről és szerkezetéről, észrevehetővé válhat olyan terület, amely nem tartozik a normális, egészséges prosztata szerkezetéhez. A következő fázis a vérvétel, amelynek során a vérben megtalálható egy PSA-nak nevezett speciális fehérje, amelynek a vérszintje utalhat a prosztata állapotára. A vérvizsgálatok során többek között ennek a PSA-nak a szintjét nézik. A normál értéknél emelkedettebb PSA-szint a prosztata valamilyen megbetegedésére utalhat. A vérvizsgálat azért fontos, mert a BPH tünetei nagyon hasonlóak lehetnek a prosztatarákéihoz. A laborvizsgálat segíthet a prosztata jó- és rosszindulatú megbetegedésének elkülönítésében.

A BPH-t kezdetben rendszeres orvosi ellenőrzéssel kell kezelni, majd szükség szerint kerül sor a gyógyszeres kezelésre, végül a műtéti beavatkozásra. A betegség hatékony gyógyszeres kezelésével a sebészeti beavatkozások száma csökkenthető, s ez kevésbé megterhelő. Az ideális gyógyszeres kezelés célja a tünetek gyors és hosszú távú enyhítése, a prosztata méretének csökkentése. A betegség korszerű gyógyszeres kezelésében egyre nagyobb teret hódít az úgynevezett kombinációs terápia, amely nagyobb mértékben csökkenti a prosztata térfogatát, és hosszú távon mérsékli a betegség progresszióját. VG